Megtérül-e a diplomába belefektetett összeg, ha valaki önköltséges formában szerez diplomát valamilyen művészeti képzésen? Megnéztük, mik a legjobban fizető szakmák a diplomás pályakövetés legfrissebb adatai szerint.
Animáció, formatervezés, tárgyalkotás, média design, mozgókép, koreográfus, esetleg táncművész. Bár a tánc, rajzolás, festés és szobrászkodás elsőre talán csak hobbinak hangzik, ezek mindegyike nagyon magas szinten tanulható egyetemeken és főiskolákon is.
A művészeti képzéseken alapszakos diplomát szerző egyetemi hallgatók a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján átlagosan bruttó 342 ezer forintos jövedelmet vittek haza, bizonyos területeken azonban ennél magasabb is lehet a pályakezdők átlagjövedelme.
A legjobban fizető művészeti képzés a mozgókép bruttó 490 724 forintos havi átlagjövedelemmel. A 2019/20-as tanévben ezen a szakon 31 fő végzett, mindannyian a Színház- és Filmtudományi Egyetemen. A végzettek átlagosan 3 hónap alatt találtak munkát, mindannyian a versenyszférában helyezkedtek el film, videó, televízióműsor gyártás és hangfelvétel-kiadás területén.
A lista második helyén a televíziós műsorkészítő áll bruttó 417 605 forinttal. Ezen a szakon a 2019/20-as tanévben 24 fő végzett, 14-en a Budapesti Metropolitan Egyetemen, 10-en pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az ezen a szakon végzettek viszonylag nehezen, közel 5 hónap alatt találtak munkát. A legtöbben újságíróként, rádióműsor-, és televízióműsor-szerkesztőként helyezkedtek el.
A harmadik legjobban fizető terület pedig a media design bruttó 385 938 forintos havi átlagjövedelemmel. A diplomáját az összes végzett hallgató (31 fő) a Budapesti Metropolitan Egyetemen szerezte meg, a diplomaszerzést követően pedig kicsivel több, mint 2 hónap alatt helyezkedtek el, zömében grafikus és multimédia-tervező munkakörben.
Ezek a képzések egyébként - ha valakit nem vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre - meglepően sokba kerülnek, félévente akár 800-950 ezer forintot is kérhetnek értük az egyetemek. A tandíjakról az alábbi cikkünkben olvashattok bővebben:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
