Egy friss kutatás szerint a pedagógusokat az ELTE, a mérnököket pedig a BME után leginkább a vidéki egyetemek hallgatói teszik ki, miközben szinte az összes magyarországi egyetem frissdiplomásai között tarolnak az adminisztrációs karrierlehetőségek.
A Professions.hu legújabb felmérése 89 ezer diplomával és szakmai ismerettel rendelkező munkavállaló munkaerőpiaci elváratásait és lehetőségeit vizsgálta.
A kutatás szerint a frissen végzett hallgatók egyetemtől függetlenül leginkább adminisztratív, asszisztensi, és projektmenedzsment pozíciókban helyezkednek el. Ezek ugyanolyan népszerű karrierlehetőségek a vidéki egyetemisták körében, mint a budapesti intézményekben diplomát szerzők között. A műszaki területeken végző - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a győri Széchenyi István Egyetem - frissdiplomások pedig a gépészmérnöki pozíciókat részesítik előnyben.
A tanítókat, tanárokat és egyéb pedagógusokat leginkább az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészhallgatói és pedagógusai teszik ki, a legtöbb marketinges pedig a Corvinus Egyetem falai közül lép a munkaerőpiacra.
Mennyi a fizetés?
A felmérés szerint a legmagasabb nettó fizetésigényük a főként mérnöki szakokon végző BME-s hallgatóknak van, őket követik a Corvinus és az Óbudai Egyetem hallgatói, majd egy vidéki, a Miskolci Egyetem pályakezdői.
A Professions.hu szerint a frissdiplomások átlagos nettó havi fizetési igénye 252-328 ezer forint között mozog, azonban a pályakezdők a szakmai tapasztalatuk növekedésével, 5-10 év után már 401-580 ezer forintos fizetésben reménykednek.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
