Majdnem 30 százalékkal nőtt a pályakezdők bérigénye egy év alatt, az idei átlag nettó 321 800 forint.
A legmagasabb fizetést, körülbelül 369 536 forintot az IT szektorban dolgozók remélik, a legalacsonyabbat pedig – ennél 100-120 ezer forinttal kevesebbet - a pedagógusok és a bölcsész területeken elhelyezkedők, ez derült ki a Zyntern.com friss felméréséből. Összesen háromezer, 16-28 év közötti pályakezdőt kérdeztek meg bérigényükről és arról, mi alapján választanak munkahelyet.
A legtöbb pályakezdő egyébként 276-300 ezer forintos bérigénnyel áll elő az állásinterjúkon, ugyanakkor elég jelentős a különbség a fővárosban és a vidéken élők, valamint a férfiak és a nők között (egészen pontosan 63 ezer forint). Az idei bérigény egyébként 73 ezer forinttal magasabb, mint amit a Zyntern 2021-ben mért.
A 16-19 évesek átlagosan 309 600, a 20 és 23 év közöttiek 317 000, a 24-26 évesek 330 000 Ft, a kutatásban részt vevők közül a legidősebbek pedig 336 000 forintos nettó kezdő fizetést határoztak meg.
És hogy mi alapján választanak munkahelyet a pályakezdők? A legfontosabbnak a fizetést, a jó teljesítmény elérését, a karrierlehetőségeket tartják, a nők többsége számára fontos a befogadó, barátságos munkahelyi környezet, a férfiak egy részének pedig az innovatív eszközök. A járvány idején népszerűvé vált home office-lehetőséget a lista vége felé találjuk, és kevésbé tartják fontosnak a munkahelyek nemzetközi hátterét is.
Ennek ellenére a kutatásban résztvevők döntő többsége (59%) szívesen helyezkedne el nemzetközi nagyvállalatoknál, de népszerűek a magyar nagyvállalatok, kis -és középvállalkozások is. A legnépszerűbb cégek között telekomunikációs vállalatok, a Big 4, bankok és hazai nagyvállalatok is vannak.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
