Óránként 1800-2000 forintot is kereshetnek azok, akik nyáron vállalnának diákmunkát

Jól járhatnak azok, akik 25 év alatt vállalnak nyáron munkát: tavaly óránként 963 forintot, idén 1150 forintot is kaphatnak.

  • Eduline

A minimálbér 2021-ben még óránként 963 forint volt, amiből az szja levonása után 819 forint maradt, míg az idei 1150 forintra emelt összeget a 25 évnél fiatalabbak maradéktalanul kézhez kapják az iskolaszövetkezetekben, ez pedig éves összevetésben 40 százalékos emelkedést jelent – közölte Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója.

A diákszövetkezet legújabb felmérése szerint egyébként az „átlag diákmunkás” elvárásai nem is sokkal magasabbak: a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada 1300 és 1500 forint közé tette az „elfogadható nettó órabér” mértékét. Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a diák munkavállalók közül a legtöbben a fizetés alapján választanak a lehetőségek közül.

Hol mennyi az annyi?

A bruttó órabérek a fizikai és a hagyományos irodai munkakörökben, valamint a vendéglátás területén 1300 és 1500 forint között, a szaktudást is igénylő (pl. IT, marketing, HR, pénzügyi) munkáknál pedig 1800 forint fölött mozognak. A szórás természetesen idén is nagy, akad több olyan kereskedelmi, fizikai munka is, amelyért óránként, pótlékkal több mint 2000 forintot fizetnek. Budapesten lehet a legjobban keresni, ahol – az összes munkatípust figyelembe véve – 1600 forint idén az átlagos diákmunka-órabér, majd a Balaton és Nyugat-Magyarország következik 1500 forint körüli átlagbérezéssel.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.