Idén felvételiztek vagy éppen a diplomaszerzés előtt álltok és szeretnétek egy kicsit többet megtudni arról, mi vár rátok az okleveletekkel a kezetekben? Hoztunk egy oldalt, ahol az átlagfizetések mellett az elhelyezkedési időt, vagy éppen a továbbtanulási aranyát is megnézhetitek az egyetemi képzéseknél.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2020-as, legfrissebb összesített adataiból kiderül, mennyi a diplomával rendelkező pályakezdők havi átlagbére, és hogy mennyit keresnek a különböző területeken végzettek.
Ha kíváncsiak vagytok, a ti (leendő) szakotokkal mennyit lehet keresni, akkor könnyedén megtaláljátok akár a saját egyetemeteken végzettek adatait is. Ezen kívül az interaktív keresőben látszik az, hogy a diploma után a hallgatók folytatták-e a tanulást, és ha igen, akkor milyen szakon, valamint az is kiderül, hogy pontosan milyen szférában (és milyen gyorsan) helyezkedett el az, aki munkába állt - ezek az adatok is lebontva látszanak munkakörönként, továbbá a lakóhelyi adatok is megtekinthetők.
Az interaktív keresőben több különböző, végzett évfolyam (2011/12 és a 2017/19 tanévek között) tanulmányi és munkaerőpiaci adatairól minden olyan képzésen, amelyen az adott tanévben legalább tizenöten sikeresen végeztek.
Az oldalt ezen a linken éritek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
