A diákok nyári munkavállalásához nincs szükség védettségi igazolványra, de bizonyos munkakörökben előnyt jelenthet - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetség (DiákÉSZ).
A diákok idén nyáron is a feldolgozóiparban, a gyártószektorban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátás, a mezőgazdaság és turizmus területén tudnak majd a legnagyobb számban dolgozni. A szövetség számításai szerint a tanulókat heti 30-40 órában foglalkoztatják majd, akárcsak a korábbi években.
A munkát vállaló diákok órabére bruttó 1200-1300 forint körül alakul, Budapesten ez az összeg elérheti a bruttó 1300-1400 forintot is, vidéken viszont inkább bruttó 1100-1200 forint, míg az elmaradottabb régiókban vagy kisebb településeken 1000 forint körüli órabérek is előfordulnak.
Kiemelték, a diákok a korábbi szabályoknak megfelelően vállalhatnak munkát: tanszünet ideje alatt már 15 éves kortól dolgozhatnak, 16-17 évesen pedig akár egész évben is, azonban fontos tudni, hogy mindkettő esetében szülői beleegyezésre van szükség a munkavállaláshoz. A szövetség szerint a diákok nyáron védettségi igazolvány nélkül is dolgozhatnak. Ugyanakkor úgy vélik, hogy előnyt jelenthet, ha van ilyenük - főleg azokban a munkakörökben, ahol jellemző a kapcsolattartás a vendégekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
