A diákok nyári munkavállalásához nincs szükség védettségi igazolványra, de bizonyos munkakörökben előnyt jelenthet - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetség (DiákÉSZ).
A diákok idén nyáron is a feldolgozóiparban, a gyártószektorban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátás, a mezőgazdaság és turizmus területén tudnak majd a legnagyobb számban dolgozni. A szövetség számításai szerint a tanulókat heti 30-40 órában foglalkoztatják majd, akárcsak a korábbi években.
A munkát vállaló diákok órabére bruttó 1200-1300 forint körül alakul, Budapesten ez az összeg elérheti a bruttó 1300-1400 forintot is, vidéken viszont inkább bruttó 1100-1200 forint, míg az elmaradottabb régiókban vagy kisebb településeken 1000 forint körüli órabérek is előfordulnak.
Kiemelték, a diákok a korábbi szabályoknak megfelelően vállalhatnak munkát: tanszünet ideje alatt már 15 éves kortól dolgozhatnak, 16-17 évesen pedig akár egész évben is, azonban fontos tudni, hogy mindkettő esetében szülői beleegyezésre van szükség a munkavállaláshoz. A szövetség szerint a diákok nyáron védettségi igazolvány nélkül is dolgozhatnak. Ugyanakkor úgy vélik, hogy előnyt jelenthet, ha van ilyenük - főleg azokban a munkakörökben, ahol jellemző a kapcsolattartás a vendégekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
