Idén nyáron a munkát vállaló diákok száma 2019-hez hasonlóan ismét elérheti a 65-70 ezret

A diákok nyári munkavállalásához nincs szükség védettségi igazolványra, de bizonyos munkakörökben előnyt jelenthet - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetség (DiákÉSZ).

  • Eduline/MTI

A diákok idén nyáron is a feldolgozóiparban, a gyártószektorban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátás, a mezőgazdaság és turizmus területén tudnak majd a legnagyobb számban dolgozni. A szövetség számításai szerint a tanulókat heti 30-40 órában foglalkoztatják majd, akárcsak a korábbi években.

A munkát vállaló diákok órabére bruttó 1200-1300 forint körül alakul, Budapesten ez az összeg elérheti a bruttó 1300-1400 forintot is, vidéken viszont inkább bruttó 1100-1200 forint, míg az elmaradottabb régiókban vagy kisebb településeken 1000 forint körüli órabérek is előfordulnak.

Kiemelték, a diákok a korábbi szabályoknak megfelelően vállalhatnak munkát: tanszünet ideje alatt már 15 éves kortól dolgozhatnak, 16-17 évesen pedig akár egész évben is, azonban fontos tudni, hogy mindkettő esetében szülői beleegyezésre van szükség a munkavállaláshoz. A szövetség szerint a diákok nyáron védettségi igazolvány nélkül is dolgozhatnak. Ugyanakkor úgy vélik, hogy előnyt jelenthet, ha van ilyenük - főleg azokban a munkakörökben, ahol jellemző a kapcsolattartás a vendégekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna