A diákok nyári munkavállalásához nincs szükség védettségi igazolványra, de bizonyos munkakörökben előnyt jelenthet - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetség (DiákÉSZ).
A diákok idén nyáron is a feldolgozóiparban, a gyártószektorban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátás, a mezőgazdaság és turizmus területén tudnak majd a legnagyobb számban dolgozni. A szövetség számításai szerint a tanulókat heti 30-40 órában foglalkoztatják majd, akárcsak a korábbi években.
A munkát vállaló diákok órabére bruttó 1200-1300 forint körül alakul, Budapesten ez az összeg elérheti a bruttó 1300-1400 forintot is, vidéken viszont inkább bruttó 1100-1200 forint, míg az elmaradottabb régiókban vagy kisebb településeken 1000 forint körüli órabérek is előfordulnak.
Kiemelték, a diákok a korábbi szabályoknak megfelelően vállalhatnak munkát: tanszünet ideje alatt már 15 éves kortól dolgozhatnak, 16-17 évesen pedig akár egész évben is, azonban fontos tudni, hogy mindkettő esetében szülői beleegyezésre van szükség a munkavállaláshoz. A szövetség szerint a diákok nyáron védettségi igazolvány nélkül is dolgozhatnak. Ugyanakkor úgy vélik, hogy előnyt jelenthet, ha van ilyenük - főleg azokban a munkakörökben, ahol jellemző a kapcsolattartás a vendégekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
