Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi átlagbéreket. Nézzük, melyik diplomával lehet a legtöbbet zsebre tenni a hónap végén.
Idén márciusban 435 200 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a nettó átlag pedig 289 400 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindkét mutató 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A KSH most már közzéteszi a mediánkereseti adatot is, vagyis azt a számot, amelynél a teljes állásban dolgozók egyik fele többet keres, a másik fele kevesebbet. Most bruttó 343 046 forint ez az érték, 10,4 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor.
De melyik diploma ér a legtöbbet?
Az alapképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme 345 468 forint. A legjobban az informatikai, az államtudományi és a műszaki diplomások keresnek, míg a legalacsonyabb fizetéssel a művészetközvetítési, a pedagógus- és a hitéleti képzést végzett hallgatók számolhatnak – mindhárom területen bruttó 210-220 ezer forint az átlagbér.
A friss statisztikákból kiderül, hogy a pedagógusok fizetése kifejezetten alacsony, majdnem 90 százalékuk a szakmájában tud elhelyezkedni. Ezt a képzési területet - ebből a szempontból - csak a műszaki és az informatikai szakok előzik meg, míg a legnehezebben az államtudományi, a művészetközvetítési és a sporttudományi képzések egykori hallgatói találnak a diplomájuknak megfelelő munkát.
A teljes frissdiplomás kutatás eredményeit, a legmenőbb egyetemeket és a legtöbbbet érő diplomákat itt nézhetitek meg:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
