A magyar fiatalok pénzügyileg tudatosabbak, de sokan mégis úgy érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – derült ki az Intrum felméréséből.
A fiatalokkal kapcsolatban még mai is él az a sztereotípia, hogy felelőtlenül szórják a pénzt – ezzel szemben a pénzügyi elemzők arról számolnak be, hogy az Y- és Z-generáció tudatosabban áll hozzá a pénzügyekhez, mint az idősebbek.
A felmérés szerint Magyarországon a 18 és 24 év közöttiek 61 százaléka, a 25 és 34 év közötti korcsoportnak pedig 71 százaléka minden hónapban igyekszik félretenni valamekkora összeget. Viszont – a többi európai országgal ellentétben – a fiatalok többsége nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak készpénzben vagy bankfiókban tartja.
Friss felmérés: a 29 évnél fiatalabbak 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő évben
A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol - derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.
Annak ellenére, hogy a fiatalok láthatóan nagyobb figyelmet fektetnek a pénzük menedzselésére, mégis ellentmondásosan viszonyulnak a saját anyagi helyzetükhöz: az Y- és Z-generáció tagjainak 48 százaléka úgy gondolja, az anyagi helyzete jelenleg jobb, vagy legalábbis a jövőben jobb lesz, mint a szüleié volt. Mindeközben sokan mégis azt érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – a 25 év alattiak 46 százaléka úgy véli, nincs elég pénze a méltóságteljes életszínvonalhoz.
„Bár a fiatalok fontosnak tartják, hogy saját maguknak teremtsenek anyagi biztonságot, azt látjuk, hogy sokan nem tudják, pontosan hogyan is valósíthatják meg ezt. Látható igény mutatkozik a diákok körében mostaninál részletesebb pénzügyi oktatásra a középiskolákban” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
| Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja! |
Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
