A magyar fiatalok pénzügyileg tudatosabbak, de sokan mégis úgy érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – derült ki az Intrum felméréséből.
A fiatalokkal kapcsolatban még mai is él az a sztereotípia, hogy felelőtlenül szórják a pénzt – ezzel szemben a pénzügyi elemzők arról számolnak be, hogy az Y- és Z-generáció tudatosabban áll hozzá a pénzügyekhez, mint az idősebbek.
A felmérés szerint Magyarországon a 18 és 24 év közöttiek 61 százaléka, a 25 és 34 év közötti korcsoportnak pedig 71 százaléka minden hónapban igyekszik félretenni valamekkora összeget. Viszont – a többi európai országgal ellentétben – a fiatalok többsége nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak készpénzben vagy bankfiókban tartja.
Friss felmérés: a 29 évnél fiatalabbak 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő évben
A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol - derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.
Annak ellenére, hogy a fiatalok láthatóan nagyobb figyelmet fektetnek a pénzük menedzselésére, mégis ellentmondásosan viszonyulnak a saját anyagi helyzetükhöz: az Y- és Z-generáció tagjainak 48 százaléka úgy gondolja, az anyagi helyzete jelenleg jobb, vagy legalábbis a jövőben jobb lesz, mint a szüleié volt. Mindeközben sokan mégis azt érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – a 25 év alattiak 46 százaléka úgy véli, nincs elég pénze a méltóságteljes életszínvonalhoz.
„Bár a fiatalok fontosnak tartják, hogy saját maguknak teremtsenek anyagi biztonságot, azt látjuk, hogy sokan nem tudják, pontosan hogyan is valósíthatják meg ezt. Látható igény mutatkozik a diákok körében mostaninál részletesebb pénzügyi oktatásra a középiskolákban” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
| Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja! |
Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
