334 667 forint – ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.
A 2018-as diplomás-pályakövetési kutatás eredményeit a Felvi.hu-n hozták nyilvánosságra – az összefoglalóból kiderül, hogy a megkérdezett diplomások 64 százaléka dolgozik, 11 százaléka tanul és dolgozik, 8 százaléka tanul, 3-3 százalék gyermeket nevel vagy külföldön tartózkodik, 2 százaléka állást keres.
A havi bruttó átlagjövedelmük 334 667 forint, de természetesen a különböző képzési területeken végzettek átlagbére között nagy a különbség. A legjobban az informatikai, a műszaki, az államtudományi és a gazdaságtudományi diplomások keresnek – az informatikusok átlagjövedelme 2017 decemberében jócskán meghaladta a 400 ezer forintot.
A legalacsonyabb átlagbérekről a művészetközvetítési, a művészeti és a pedagógusképzési terület végzettjei számoltak be.
Ennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomával
Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések - évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
| Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja! |
Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
