Akár 50 százalékkal is megnő a dolgozni vágyó diákok száma nyáron, de legalább 20 százalékos növekedést minden iskolaszövetkezet tapasztal - ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.
Míg tanítási időszakban átlagosan havi 38-40 óra munkát vállalnak a fiatalok, a vakáció alatt ledolgozott órák száma is duplázódik, sőt sokan a teljes szabadidejüket munkával töltik. Bérek tekintetében nagyot változott a helyzet néhány év alatt, a diákok fizetése felzárkózott a mindenkori minimálbérhez, tehát idén bruttó 857 forint a legalacsonyabb munkabérük, átlagosan bruttó 1000-1300 forint között keresnek.
A cikk kiemeli, hogy az iskolaszövetkezeti tagok szociálisadó-mentességet élveznek, jókora költséget és sok adminisztrációt spórolhat meg a vállalkozás, ha iskolaszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot, a megbízás után járó számlát elszámolva nem a bérköltségében jelennek meg a diákok foglalkoztatásának kiadásai.
A diákok is több pénzt, a bruttó bérük 85 százalékát kapják meg, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgoznak, mert a keresetükből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, míg a hagyományos foglalkoztatáskor a bruttó bérüknek csak a 66,5 százalékát kapják.
Mintegy 300 ezer diák vállal munkát egy év alatt az országban - mondta Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) főtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
