Mennyit lehet keresni diákmunkával?

Tovább nőttek az órabérek a diákmunka szegmensben 2019 első negyedévében, a nappali tagozatos diákok által megkereshető átlagos órabér Budapesten nettó 1200 forint, vidéken 10-30 százalékkal kevesebb - közölte az iskolaszövetkezeteket tömörítő Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ).

  • MTI

A DiákÉSZ a piac felét lefedő tagjainak összesített adatai alapján kimutatta, hogy a vidéki városok között is jelentős az eltérés, a kisebb településeken, illetve a keleti régióban alacsonyabbak a bérek, mint az Észak-Dunántúlon vagy a regionális ipari központokban, például Debrecenben, Kecskeméten vagy a győri régióban.

A képzettséget nem igénylő, gyors betanítással végezhető munkák jellemző nettó órabére 800-1000 forint körül van. Az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakornoki munkák esetében IT, mérnöki és pénzügyi területeken nem ritkán 1300-1500 forintos órabérekkel is találkozhatnak a munkát kereső diákok. 

A nyelvismeretet, vagy speciális tudást igénylő munkáknál 1000-1300 forint között alakult az órabér.

Hogyan kezdjem el az egyetemet, ha alig van pénzem?

Az iskolakezdés az egyetemistáknak és a szüleiknek is komoly kiadásokat jelenthet. Most összefoglaltuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkenthettek a kiadásaitokon.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.