Az egyetemisták felének már van gyakorlati tapasztalata, amikor elkezdenek dolgozni

Minden harmadik egyetemista dolgozik a tanulmányai mellett, 50%-uk kifejezetten azért, hogy még a diploma megszerzése előtt legyen munkatapasztalata.

  • Eduline

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban minden harmadik egyetemista egész évben, a szüneteket és a vizsgaidőszakot beleértve is dolgozik a tanulmányai mellett. Közülük minden második hallgató véli úgy, hogy munkája szorosan kapcsolódik felsőoktatási tanulmányaihoz, és szintén 50%-uk nyilatkozott arról, hogy azért dolgoznak, mert még a diploma megszerzése előtt szeretne munkatapasztalatot szerezni - írja közleményében a Adecco Csoport.

Az egyetem alatti munkatapasztalat – történjen az bármilyen területen – egyértelműen előnynek számít a munkaerőpiacon. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis azt látjuk, hogy a frissdiplomásokkal és a fiatal munkavállalókkal szemben is egyre nagyobb elvárás, hogy rendelkezzenek szakmai tapasztalattal. Ennek hiányában ugyanis több visszautasítást kapnak az állásinterjúkon, mint amennyi zöld jelzést, aminek következtében egy idő után demotiváltakká válhatnak, és feladhatják azon törekvéseiket, hogy a tanulmányaiknak megfelelő szakmában helyezkedjenek el” – mondta el Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója.

2500 forintot is kereshet óránként az a diákmunkás, aki jól beszél nyelveket

Az idén átlagosan 10 százalékkal nőttek a diák órabérek az év elejéhez képest a munkaerő-piaci trendekhez igazodva, így bruttó 1500-2500 forint között alakulnak - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) tagcégei legfrissebb adatai alapján.

  

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.