Minden harmadik egyetemista dolgozik a tanulmányai mellett, 50%-uk kifejezetten azért, hogy még a diploma megszerzése előtt legyen munkatapasztalata.
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban minden harmadik egyetemista egész évben, a szüneteket és a vizsgaidőszakot beleértve is dolgozik a tanulmányai mellett. Közülük minden második hallgató véli úgy, hogy munkája szorosan kapcsolódik felsőoktatási tanulmányaihoz, és szintén 50%-uk nyilatkozott arról, hogy azért dolgoznak, mert még a diploma megszerzése előtt szeretne munkatapasztalatot szerezni - írja közleményében a Adecco Csoport.
Az egyetem alatti munkatapasztalat – történjen az bármilyen területen – egyértelműen előnynek számít a munkaerőpiacon. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis azt látjuk, hogy a frissdiplomásokkal és a fiatal munkavállalókkal szemben is egyre nagyobb elvárás, hogy rendelkezzenek szakmai tapasztalattal. Ennek hiányában ugyanis több visszautasítást kapnak az állásinterjúkon, mint amennyi zöld jelzést, aminek következtében egy idő után demotiváltakká válhatnak, és feladhatják azon törekvéseiket, hogy a tanulmányaiknak megfelelő szakmában helyezkedjenek el” – mondta el Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója.
2500 forintot is kereshet óránként az a diákmunkás, aki jól beszél nyelveket
Az idén átlagosan 10 százalékkal nőttek a diák órabérek az év elejéhez képest a munkaerő-piaci trendekhez igazodva, így bruttó 1500-2500 forint között alakulnak - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) tagcégei legfrissebb adatai alapján.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
