Hirtelen munkába cseppenve a pályakezdők gyakran nincsenek felkészülve a legnagyobb hibákra, útvesztőkre, amelyet egyébként könnyedén kikerülhetnének, ha kellőképpen tájékozottak lennének. De a félreértésekből és a figyelmetlenségekből adódó problémák természetesen nem csak a pályakezdőket érinti, sok munkavállaló találja magát - meggondolatlansága miatt is - kétes és bizonytalan helyzetben. Dr. Juhász Zoltán tapasztalatai és tanácsai alapján összeállítottunk egy listát, amely jó útmutatóként szolgálhat minden munkavállaló számára.
1. „Vakon” aláírni
„A munkavállalók igen gyakran meggondolatlanul, tájékozatlanul írják alá a munkaszerződést” – mondta Dr. Juhász Zoltán ügyvéd, majd hozzátette, hogy habár mentséget mindig lehet találni arra, hogy miért nem körültekintők a szerződés megkötésénél, ezek aztán egy esetleges jogvita során a legritkábban vezetnek eredményre – ilyen például a „nem volt kedvem végigolvasni” magyarázat is. „Mindig tanulmányozzuk át a szerződést, kérjünk időt az átgondolásra” – javasolja az ügyvéd.
2. Nincs saját példány
Bármilyen meglepő, de az ügyvéd szerint klasszikus hibának számít az is, hogy a szerződést még csak írásba sem foglalják, vagy nem kap belőle példányt a munkavállaló. „Pedig előfordulhat, hogy perek (és százezrek) múlnak azon, hogy a felek mit tudnak bizonyítani okiratokkal” – mondta Dr. Juhász Zoltán.
A hivatalos iratok kapcsán az ügyvéd hozzátette, hogy a törvény alapján a munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató azt is foglalja írásba, amit „elég” lehet szóban is megtenni. „Ha tehát például sérelmezünk egy utasítást, megvan a lehetőségünk arra, hogy megkérjük a munkáltatót, adja írásba azt – mondta, hozzátéve: „mindaddig, amíg nem visszaélésből vagy éppen a munkavégzés ellehetetlenítése céljából – például „amíg a titkárság le nem gépeli, addig se kell dolgozni” esetében - teszi ezt egy munkavállaló, a munkáltató köteles teljesíteni a kérést. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy a munkavállaló fel tud-e mutatni okirati bizonyítékot a szerinte jogszabálysértőnek vélt munkáltatói utasításról vagy sem”.
3. Amit nem vesznek elég komolyan: a próbaidő
„A munkaviszony kezdete egy igen bizonytalan időszak: egyik fél sem lát a jövőbe, nem tudja, mire számíthat a másiktól, együtt tudnak-e majd működni egymással. A próbaidő egy olyan kvázi „tesztidőszakot” jelent, amelyben az általános szabályokhoz képest sokkal könnyebb megszüntetni a munkaszerződést” – mondta Dr. Juhász Zoltán, aki két dologra is felhívja a figyelmet a próbaidő kapcsán. „A munkaszerződést már a próbaidő kezdetekor meg kell kötni, és azt is érdemes tudni, hogy a próbaidőt valójában csak a munkaszerződésben lehet kikötni, a munka törvénykönyve nem tekinti kötelezőnek/automatikusnak a próbaidőt”.
A másik fontos szabály a próbaidő hosszára vonatkozik. „A próbaidő maximális időtartama három hónap (a szakszervezetek által kötött kollektív szerződés esetén legfeljebb hat hónap). Ha ennél rövidebb próbaidőt kötnek ki, akkor közös megegyezéssel és kizárólag egyetlen alkalommal meghosszabbíthatják azt, de a próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a próbaidő tartamát valamelyik fél egyoldalúan felemelje: ehhez szükséges a másik fél hozzájárulása is” – tette hozzá.
Milyen béren kívüli juttatásokra számíthatnak a pályakezdők? Hogyan változnak a cafeteria szabályai a következő évtől? Horváth Tamással, a Prohuman cafeteria szolgáltatásainak üzletágvezetőjével beszélgettünk a legfontosabb tudnivalókról és a pályakezdőket is érintő változásokról.
