Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 366 700 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 236 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 244 700 forintra becsülhető.
A versenyszférában a novemberi bruttó átlagkereset 369 ezer forint volt, 11,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A havi rendszeres kifizetések 10,7 százalékkal 324 ezer forintra rúgtak, de az előző évihez hasonlóan tavaly is novemberben volt a legnagyobb összegű, átlagosan 45 ezer forint az prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések összege, ami a magas bázison 12,8 százalékkal nőtt.
Az iparban 9,5, az építőiparban 13,5, a mezőgazdaságban 10,4 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt tavaly novemberig és bruttó 341 ezer, 247 ezer, illetve 248 ezer forintot értek el. A kereskedelem és gépjárműjavítás területén 300 ezer, a szállítási, raktározási szektorban 304 ezer, a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 210 ezer forint volt, rendre 11,5, 11,7, illetve 14,1 százalékos növekedéssel. Az infokommunikáció, a pénzügyek és biztosítás, valamint az ingatlanszektorban átlagon felüli, 11,3, 13,6 és 13,4 százalékos növekedést mért a KSH, és a bruttó átlagkeresetek ezzel 561 ezer, 625 ezer illetve 337 ezer forintra nőttek.
A költségvetési szektorban a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 369 ezer forint volt, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres keresetek 6,5 százalékkal 328 ezer forintra nőttek, az egyszeri kifizetések 41 ezer forintos összege 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbaktól.
A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás területén alkalmazottak átlagkeresete a tavalyi magas bázishoz képest 4,7 százalékos emelkedéssel 403 ezer forintra nőtt, az oktatásban 318 ezer, az egészségügyben 337 ezer forint volt a novemberi átlagkereset 3,8, illetve 6,9 százalékos növekedés eredményeként, míg a szociális ellátás területén 9,3 százalékos emelkedéssel 233 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint.
Friss adatok: ennyit keres egy frissdiplomás, de van, aki munka mellett még továbbtanul
A diplomát épphogy átvette, máris munkába áll a fiatalok 70 %-a. Mutatjuk, mennyi a frissdiplomások átlagos havi keresete, de az is kiderül, hogy hányan mennek tovább mesterképzésre, akár munka mellett is.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
