Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nyilvánosságra hozták a 2017-es diplomás pályakövetési felmérés eredményeit. Mennyit keresnek azok a friss diplomások, akik valamilyen társadalomtudományi képzésen végeztek?
A diplomáspálya pályakövetési rendszer 2017-es adatai szerint a pályakezdő társadalomtudomány képzési területen végzett diplomások havi bruttó átlagjövedelme 180-240 ezer forint között alakul. Azonban (többek között) a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Soproni Egyetemen végzettek még ennél is többet, akár 300 ezer forintot is kereshetnek a diplomaszerzés után.

Az egyik tengelyen a frissdiplomás átlagjövedelmek, a másikon a munkaerőpiacra kilépett végzettek közül diplomás munkát végzők intézményi arányai szerepelnek. Az ábrán összesítve láthatjátok az alapszakos és a mesterképzésen vagy osztatlan mesterképzésen végzett diplomások munkaerőpiaci adatait.
És hogy mik a legnépszerűbb foglalkozások? A toplistások között most ott van a marketing és PR ügyintéző, az újságíró, de a szociális szakgondozó is.
Friss adatok: ennyit keres egy frissdiplomás, de van, aki munka mellett még továbbtanul
A diplomát épphogy átvette, máris munkába áll a fiatalok 70 %-a. Mutatjuk, mennyi a frissdiplomások átlagos havi keresete, de az is kiderül, hogy hányan mennek tovább mesterképzésre, akár munka mellett is.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).