Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják...
Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják egybehangzóan az ügy ismerői. A rendszert a kilencvenes években építették ki, a főszervező százmilliós vagyont szedhetett össze, sportkocsijának és több ingatlanának zár alá vétele jelenleg is folyik - írja az Origo.
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
A lap úgy tudja, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát, sőt a lap szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
