Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják...
Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják egybehangzóan az ügy ismerői. A rendszert a kilencvenes években építették ki, a főszervező százmilliós vagyont szedhetett össze, sportkocsijának és több ingatlanának zár alá vétele jelenleg is folyik - írja az Origo.
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
A lap úgy tudja, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát, sőt a lap szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
