Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják...
Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják egybehangzóan az ügy ismerői. A rendszert a kilencvenes években építették ki, a főszervező százmilliós vagyont szedhetett össze, sportkocsijának és több ingatlanának zár alá vétele jelenleg is folyik - írja az Origo.
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
A lap úgy tudja, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát, sőt a lap szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
