Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is...
Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is követelmény lesz az idegen nyelvek ismerete, használata - mondta a Kossuth Rádióban a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A miskolci rektorhelyettes szerint ugyanakkor az általános és a középiskoláknak kellene megadni az alapvető nyelvi tudást a diákoknak, az egyetemeknek más feladata van.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, fontos lenne alapjaiban végiggondolni a diplomaszerzést nyelvvizsgához kötő szabályt. Az új felsőoktatási stratégia szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt.
Óváriné Balajti Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese azt mondta, nem kétséges, hogy a diplomához nyelvvizsga szükséges – nemcsak a törvényi előírás, hanem a szakmai indokok alapján sem. Ugyanakkor magas a hiányzó nyelvvizsga miatt visszatartott oklevelek száma. Miskolcon ezek aránya 17-18 százalék, de van olyan felsőoktatási intézmény, ahol eléri az 50 százalékot. A rektorhelyettes szerint erre a problémára megoldást kell találni.
Óváriné Balajti Zsuzsanna szerint az általános nyelvoktatás, a vizsgára való felkészítés az általános és a középiskolák feladata, amire azonban ezek az intézmények még nem kellőképpen hangolódtak rá. A hallgatóknak most felsőoktatási tanulmányaik alatt kell felkészülniük a nyelvvizsgára, ami a szakmai tantárgyak teljesítése mellett túl nagy kihívást jelent.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke a felsőoktatási kerekasztal azon javaslatáról, hogy szakirányonként különböztessék meg a nyelvi követelményeket, azt mondta, megdöbbentő a felvetés. A szakember szerint ugyanis a tapasztalatok alapján nincs összefüggés a nyelvvizsga hiánya és a visszatartott diplomák típusa között.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
