Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is...
Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is követelmény lesz az idegen nyelvek ismerete, használata - mondta a Kossuth Rádióban a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A miskolci rektorhelyettes szerint ugyanakkor az általános és a középiskoláknak kellene megadni az alapvető nyelvi tudást a diákoknak, az egyetemeknek más feladata van.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, fontos lenne alapjaiban végiggondolni a diplomaszerzést nyelvvizsgához kötő szabályt. Az új felsőoktatási stratégia szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt.
Óváriné Balajti Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese azt mondta, nem kétséges, hogy a diplomához nyelvvizsga szükséges – nemcsak a törvényi előírás, hanem a szakmai indokok alapján sem. Ugyanakkor magas a hiányzó nyelvvizsga miatt visszatartott oklevelek száma. Miskolcon ezek aránya 17-18 százalék, de van olyan felsőoktatási intézmény, ahol eléri az 50 százalékot. A rektorhelyettes szerint erre a problémára megoldást kell találni.
Óváriné Balajti Zsuzsanna szerint az általános nyelvoktatás, a vizsgára való felkészítés az általános és a középiskolák feladata, amire azonban ezek az intézmények még nem kellőképpen hangolódtak rá. A hallgatóknak most felsőoktatási tanulmányaik alatt kell felkészülniük a nyelvvizsgára, ami a szakmai tantárgyak teljesítése mellett túl nagy kihívást jelent.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke a felsőoktatási kerekasztal azon javaslatáról, hogy szakirányonként különböztessék meg a nyelvi követelményeket, azt mondta, megdöbbentő a felvetés. A szakember szerint ugyanis a tapasztalatok alapján nincs összefüggés a nyelvvizsga hiánya és a visszatartott diplomák típusa között.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
