Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is követelmény lesz az idegen nyelvek ismerete, használata - mondta a Kossuth Rádióban a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A miskolci rektorhelyettes szerint ugyanakkor az általános és a középiskoláknak kellene megadni az alapvető nyelvi tudást a diákoknak, az egyetemeknek más feladata van.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, fontos lenne alapjaiban végiggondolni a diplomaszerzést nyelvvizsgához kötő szabályt. Az új felsőoktatási stratégia szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt.
Óváriné Balajti Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese azt mondta, nem kétséges, hogy a diplomához nyelvvizsga szükséges – nemcsak a törvényi előírás, hanem a szakmai indokok alapján sem. Ugyanakkor magas a hiányzó nyelvvizsga miatt visszatartott oklevelek száma. Miskolcon ezek aránya 17-18 százalék, de van olyan felsőoktatási intézmény, ahol eléri az 50 százalékot. A rektorhelyettes szerint erre a problémára megoldást kell találni.
Óváriné Balajti Zsuzsanna szerint az általános nyelvoktatás, a vizsgára való felkészítés az általános és a középiskolák feladata, amire azonban ezek az intézmények még nem kellőképpen hangolódtak rá. A hallgatóknak most felsőoktatási tanulmányaik alatt kell felkészülniük a nyelvvizsgára, ami a szakmai tantárgyak teljesítése mellett túl nagy kihívást jelent.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke a felsőoktatási kerekasztal azon javaslatáról, hogy szakirányonként különböztessék meg a nyelvi követelményeket, azt mondta, megdöbbentő a felvetés. A szakember szerint ugyanis a tapasztalatok alapján nincs összefüggés a nyelvvizsga hiánya és a visszatartott diplomák típusa között.
