Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is...
Csak akkor oldódik meg a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák ügye, ha a felsőfokú képzéseken is követelmény lesz az idegen nyelvek ismerete, használata - mondta a Kossuth Rádióban a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A miskolci rektorhelyettes szerint ugyanakkor az általános és a középiskoláknak kellene megadni az alapvető nyelvi tudást a diákoknak, az egyetemeknek más feladata van.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, fontos lenne alapjaiban végiggondolni a diplomaszerzést nyelvvizsgához kötő szabályt. Az új felsőoktatási stratégia szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt.
Óváriné Balajti Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem oktatási rektorhelyettese azt mondta, nem kétséges, hogy a diplomához nyelvvizsga szükséges – nemcsak a törvényi előírás, hanem a szakmai indokok alapján sem. Ugyanakkor magas a hiányzó nyelvvizsga miatt visszatartott oklevelek száma. Miskolcon ezek aránya 17-18 százalék, de van olyan felsőoktatási intézmény, ahol eléri az 50 százalékot. A rektorhelyettes szerint erre a problémára megoldást kell találni.
Óváriné Balajti Zsuzsanna szerint az általános nyelvoktatás, a vizsgára való felkészítés az általános és a középiskolák feladata, amire azonban ezek az intézmények még nem kellőképpen hangolódtak rá. A hallgatóknak most felsőoktatási tanulmányaik alatt kell felkészülniük a nyelvvizsgára, ami a szakmai tantárgyak teljesítése mellett túl nagy kihívást jelent.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke a felsőoktatási kerekasztal azon javaslatáról, hogy szakirányonként különböztessék meg a nyelvi követelményeket, azt mondta, megdöbbentő a felvetés. A szakember szerint ugyanis a tapasztalatok alapján nincs összefüggés a nyelvvizsga hiánya és a visszatartott diplomák típusa között.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
