Az álláskeresők egyharmada beszél valamilyen idegen nyelven, miközben az álláshirdetések közel felében szerepel...
Az álláskeresők egyharmada beszél valamilyen idegen nyelven, miközben az álláshirdetések közel felében szerepel elvárásként nyelvtudás - derül ki a workania.hu internetes állásportál legutóbbi kutatásából.
A cég közleményében kiemeli: a Workania adatbázisába idén feltöltött önéletrajzok elemzése alapján az álláskeresők 33 százaléka jelölt meg valamilyen más nyelvet a magyaron kívül.
A leggyakrabban beszélt nyelv az angol: az összes önéletrajz 16 százalékában szerepel, a németet pedig az álláskeresők tizede beszéli valamilyen szinten. Az olyan nyelveket, mint a francia, spanyol vagy olasz, már csak az álláskeresők kevesebb mint 1 százaléka jelölte meg.
Az angolt alapfokon beszélik a legtöbben (9 százalék), miközben haladó szinten 6, aktívan 1,2 százalék beszéli. Az álláskeresők 0,2 százaléka jelölte meg azt, hogy akár tolmácsolni vagy fordítani is tudna, anyanyelvi szinten már csak 0,1 százalék vállalja.
Az angolt leginkább a 25 év alattiak beszélik: 46 százalékuk ebből a korosztályból jelölte nyelvtudásként. A némettel rosszabbul állnak a jelentkezők: alapfokon 7 százalékuk, középszinten 2,8 százalékuk, aktívan már csak 1 százalékuk beszéli. Legmagasabb szinten már csak az álláskeresők 0,1 százaléka ismeri a nyelvet.
Az elmúlt egy évben azonban - igaz csak kis számban - megjelentek a munkaerőpiacon olyan álláskeresők is, akik latin, finn, észt, héber, japán vagy portugál nyelven is beszélnek.
A workania.hu-ra feltöltött állásajánlatok 56 százalékában semmilyen idegen nyelvtudás sem szerepel elvárásként. Az angolt leggyakrabban - a hirdetések 21 százalékában - középfokon kérik, felsőfokú angol 5,5 százalékban szerepel. Az alapfokú tudás nem nagyon érdekli a munkaadókat, hiszen csupán 0,6 százalékban jelölték meg, még ennél is gyakrabban - 0,8 százalékban - tolmácsolási szinten kér
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
