A magyarok mindössze harmincöt százaléka beszél idegen nyelveket egy 2012-es Eurobarometer-felmérés szerint, ezzel az...
A magyarok mindössze harmincöt százaléka beszél idegen nyelveket egy 2012-es Eurobarometer-felmérés szerint, ezzel az eredménnyel az ország az uniós rangsor végén kullog – olvasható a szeptember 6-tól 8-ig tartó Nyelvparádé szervezőinek közleményében.
Kelet-Európában jobb a helyzet, mint Magyarországon: Lengyelországban a lakosság ötven százaléka, míg Bulgáriában negyvennyolc százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, de a szlovákok, a csehek és a horvátok is jobban állnak nyelvtudás terén. „A velünk nyelvi rokonságban álló, a magyarhoz hasonlóan izolált anyanyelvvel rendelkező finnek esetében ez az arány hetvenöt százalék” – olvasható a közleményben
A Nyelvparádé szervezői kiemelik: egyre több munkakörhöz kell idegennyelv-tudás, ennek ellenére a magyarok harmada még csak nem is tervezi, hogy fejleszti nyelvtudását. A Nyelvparádé programjáról itt olvashattok.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
