A magyarok mindössze harmincöt százaléka beszél idegen nyelveket egy 2012-es Eurobarometer-felmérés szerint, ezzel az...
A magyarok mindössze harmincöt százaléka beszél idegen nyelveket egy 2012-es Eurobarometer-felmérés szerint, ezzel az eredménnyel az ország az uniós rangsor végén kullog – olvasható a szeptember 6-tól 8-ig tartó Nyelvparádé szervezőinek közleményében.
Kelet-Európában jobb a helyzet, mint Magyarországon: Lengyelországban a lakosság ötven százaléka, míg Bulgáriában negyvennyolc százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, de a szlovákok, a csehek és a horvátok is jobban állnak nyelvtudás terén. „A velünk nyelvi rokonságban álló, a magyarhoz hasonlóan izolált anyanyelvvel rendelkező finnek esetében ez az arány hetvenöt százalék” – olvasható a közleményben
A Nyelvparádé szervezői kiemelik: egyre több munkakörhöz kell idegennyelv-tudás, ennek ellenére a magyarok harmada még csak nem is tervezi, hogy fejleszti nyelvtudását. A Nyelvparádé programjáról itt olvashattok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
