A Nemzeti Sütibank közleménye szerint édességek eladásából finanszírozzák majd azoknak a diákoknak a nyelvtanulását...
A Nemzeti Sütibank közleménye szerint édességek eladásából finanszírozzák majd azoknak a diákoknak a nyelvtanulását, akiknek nincs pénzük különórákra járni - írja az Élelmiszer Online.
Az első Sütibank-fiókok a Balatonon, Sárváron, és Budapesten nyílnak. A tervek szerint jövőre már 6-9 településen, három év múlva pedig 20-25 helyen lenne ilyen speciális cukrászda.
Az új karitatív akciót az Első Jótékonysági Fagylaltgyár mintájára hozták létre, amely az élelmiszeripari vállalatok támogatásával jött létre, és nyaranta gyermekeket utaztat a Balatonra. A Nemzeti Sütibank a tanév ideje alatt működik, és elsősorban olyan diákok nyelvtanulását támogatják, akik a munkaerőpiacon is értékelhető módon szeretnének megtanulni valamely idegen nyelven - mondta Éskovács Péter, a karitatív akciók kommunikációs vezetője.
Elsősorban a turizmusban elhelyezkedők nyelvtudását szeretnék erősíteni: sok esetben még a nagyobb fürdők pénztáraiban és gyakorta a szállodákban sem beszélik a vendégek nyelvét. Sok olyan fürdő működik, ahol senki sem beszél például csehül, szlovákul, oroszul, holott ezek a területek egyre fontosabb szerepet töltenek be a magyar turizmusban - áll a közleményben.
A kontinens más országaihoz képest is lenne felzárkóznivalónk: az EU lakosainak mintegy 45 százalék beszél valamilyen idegen nyelvet, míg a magyarok mindössze 25 százaléka rendelkezik használható nyelvtudással.
A Nemzeti Sütibank céljai között szerepel az is, hogy felélessze az otthoni sütés hagyományát, népszerűsítse a klasszikus hazai édességeket a magyar családok és a külföldről érkező turisták körében - írják.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
