A Nemzeti Sütibank közleménye szerint édességek eladásából finanszírozzák majd azoknak a diákoknak a nyelvtanulását...
A Nemzeti Sütibank közleménye szerint édességek eladásából finanszírozzák majd azoknak a diákoknak a nyelvtanulását, akiknek nincs pénzük különórákra járni - írja az Élelmiszer Online.
Az első Sütibank-fiókok a Balatonon, Sárváron, és Budapesten nyílnak. A tervek szerint jövőre már 6-9 településen, három év múlva pedig 20-25 helyen lenne ilyen speciális cukrászda.
Az új karitatív akciót az Első Jótékonysági Fagylaltgyár mintájára hozták létre, amely az élelmiszeripari vállalatok támogatásával jött létre, és nyaranta gyermekeket utaztat a Balatonra. A Nemzeti Sütibank a tanév ideje alatt működik, és elsősorban olyan diákok nyelvtanulását támogatják, akik a munkaerőpiacon is értékelhető módon szeretnének megtanulni valamely idegen nyelven - mondta Éskovács Péter, a karitatív akciók kommunikációs vezetője.
Elsősorban a turizmusban elhelyezkedők nyelvtudását szeretnék erősíteni: sok esetben még a nagyobb fürdők pénztáraiban és gyakorta a szállodákban sem beszélik a vendégek nyelvét. Sok olyan fürdő működik, ahol senki sem beszél például csehül, szlovákul, oroszul, holott ezek a területek egyre fontosabb szerepet töltenek be a magyar turizmusban - áll a közleményben.
A kontinens más országaihoz képest is lenne felzárkóznivalónk: az EU lakosainak mintegy 45 százalék beszél valamilyen idegen nyelvet, míg a magyarok mindössze 25 százaléka rendelkezik használható nyelvtudással.
A Nemzeti Sütibank céljai között szerepel az is, hogy felélessze az otthoni sütés hagyományát, népszerűsítse a klasszikus hazai édességeket a magyar családok és a külföldről érkező turisták körében - írják.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
