A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) bízik benne, hogy a most induló új támogatási rendszer eredményeként a...
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) bízik benne, hogy a most induló új támogatási rendszer eredményeként a magyar lakosság idegennyelv-ismerete fejlődésnek indul, és Magyarország sereghajtóból éllovassá válhat a nyelvtudás területén is - közölte Salusinszky András, a NYESZE elnöke.
Az elnök kiemelte: a nyelvtanuláshoz megfelelő anyagi erőforrásokra is szükség van, a gazdasági válság következtében azonban az elmúlt időszakban a lakosság mellett a vállalatok, intézmények is kevesebbet tudtak erre a célra fordítani. Ugyanakkor most ismét lehetőség nyílik a nyelvtanulásra: a közeljövőben induló uniós támogatásokból megvalósuló TÁMOP-projektek egyike a vállalatoknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak, míg egy másik projekt keretében mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90 órás nyelvi képzésekre.
Salusinszky András utalt arra, hogy a KSH felmérése szerint oktatásra az átlagmagyar - saját bevallása szerint - egy korsó olcsóbb sör árát fordítja havonta. Diploma nyelvvizsga nélkül? A nyelvvizsga-amnesztiáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Megjegyezte azt is: közismert, hogy a magyar lakosság meglehetősen rosszul áll idegennyelv-ismeret tekintetében, és Magyarország a közép-kelet európai régión belül is sereghajtónak számít. Miközben a Magyarországon megjelenő álláshirdetések több mint 60 százalékában alkalmazási feltételként jelenik meg legalább egy idegen nyelv minimum tárgyalóképes szintű ismerete, a felnőttek 20 százaléka állítja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, a 25 és 64 év közöttiek 15 százaléka nyilatkozik úgy, hogy beszél angolul - feleannyian, mint Szlovákiában vagy Csehországban, és harmadannyian, mint Horvátországban.
Egyértelműen kimutatható, hogy a nyelvtudás a külkereskedelem egyik alapvető mozgató rugója, és egyetemi kutatások szerint régiónkban az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát - fűzte hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
