Hétfőn kezdődik a magyar nyelv hete rendezvénysorozata, az eseményeknek a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni település, Sárospatak és a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeuma ad otthont.
Immár fél évszázada hagyomány, hogy minden év áprilisában egy héten át a magyar nyelv kerül a figyelem középpontjába. 1967-ben két kiváló nyelvművelő, nyelvész, Lőrincze Lajos és Grétsy László gondolata nyomán indult el a magyar nyelv hete rendezvénysorozata.
Eleinte csak Budapesten, később már a vidéki városokban szerveztek anyanyelvi programokat és az ünnepi hét lassan országos, később a határokon átívelő mozgalommá terebélyesedett. Ma már nemcsak tudományos és ismeretterjesztő előadások, hanem versenyek, rendhagyó magyar órák és egyéb kulturális események színesítik az anyanyelvi rendezvények sorát a Kárpát-medencében.
A hagyományok szerint minden évben a Magyar Nyelvápolók Szövetségének szervezésében az ország más-más megyéjében tartják a hivatalos megnyitót. Az idei, Fél évszázad az anyanyelv szolgálatában című - egyébként jubileumi, 50. - magyar nyelv hete rendezvénysorozatot két, a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni településen, Sárospatakon és Széphalomban, a Magyar Nyelv Múzeumában tartják.
A szervezők szándékai szerint a magyar nyelv hetéhez kapcsolódó kulturális rendezvények, tudományos előadások és más programok arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy egy nyelvközösség minden tagjának feladata az "ajándékul kapott" anyanyelv gazdagságának megismerése, szépségének megőrzése, mert így tudja méltó módon továbbadni azt a következő nemzedéknek.
A hétfői és a keddi rendezvényen a hazai nyelvtudomány elismert szakemberei szólnak a nyelvhasználat legfontosabb kérdéseiről, a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről, a nyelvművelésről, olyan témákról, amelyek az oktatással-neveléssel foglalkozókat nagyon szorosan érintik.
Az ez évi magyar nyelv hete fővédnöke Áder János köztársasági elnök, támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Sárospatak és Sátoraljaújhely önkormányzata.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
