Hétfőn kezdődik a magyar nyelv hete rendezvénysorozata, az eseményeknek a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni település, Sárospatak és a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeuma ad otthont.
Immár fél évszázada hagyomány, hogy minden év áprilisában egy héten át a magyar nyelv kerül a figyelem középpontjába. 1967-ben két kiváló nyelvművelő, nyelvész, Lőrincze Lajos és Grétsy László gondolata nyomán indult el a magyar nyelv hete rendezvénysorozata.
Eleinte csak Budapesten, később már a vidéki városokban szerveztek anyanyelvi programokat és az ünnepi hét lassan országos, később a határokon átívelő mozgalommá terebélyesedett. Ma már nemcsak tudományos és ismeretterjesztő előadások, hanem versenyek, rendhagyó magyar órák és egyéb kulturális események színesítik az anyanyelvi rendezvények sorát a Kárpát-medencében.
A hagyományok szerint minden évben a Magyar Nyelvápolók Szövetségének szervezésében az ország más-más megyéjében tartják a hivatalos megnyitót. Az idei, Fél évszázad az anyanyelv szolgálatában című - egyébként jubileumi, 50. - magyar nyelv hete rendezvénysorozatot két, a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni településen, Sárospatakon és Széphalomban, a Magyar Nyelv Múzeumában tartják.
A szervezők szándékai szerint a magyar nyelv hetéhez kapcsolódó kulturális rendezvények, tudományos előadások és más programok arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy egy nyelvközösség minden tagjának feladata az "ajándékul kapott" anyanyelv gazdagságának megismerése, szépségének megőrzése, mert így tudja méltó módon továbbadni azt a következő nemzedéknek.
A hétfői és a keddi rendezvényen a hazai nyelvtudomány elismert szakemberei szólnak a nyelvhasználat legfontosabb kérdéseiről, a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről, a nyelvművelésről, olyan témákról, amelyek az oktatással-neveléssel foglalkozókat nagyon szorosan érintik.
Az ez évi magyar nyelv hete fővédnöke Áder János köztársasági elnök, támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Sárospatak és Sátoraljaújhely önkormányzata.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
