Jelentősen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy mennyi idősen kezdi el egy gyermek első idegen nyelvét tanulni -...
Jelentősen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy mennyi idősen kezdi el egy gyermek első idegen nyelvét tanulni - derült ki egy új kutatásból. A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek feltűnően jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik - idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Brain and Language című szaklapban megjelent tanulmányt. Hogyan tanulhattok idegen nyelveket ingyen, otthonról? A legjobb online felületek listáját itt találjátok.
A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelvű és 22 egynyelvű helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy ugyanúgy fejlődik, ha az ember születésétől fogva egy vagy két nyelvvel ismerkedik meg.
Ám ha később, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többrétegű, idegsejtekből álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.
A tanulmány készítői szerint a csecsemőkor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi. Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsonglőrködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes felnőttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók.
"Minél későbbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások. Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a későbbi tanulás szerkezeti alapjait" - mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
