Nyílt levelet küldtek a Magyar Rektori Konferenciának (MRK) vezető nyelvoktatási szakemberek – arra kérik a...
Nyílt levelet küldtek a Magyar Rektori Konferenciának (MRK) vezető nyelvoktatási szakemberek – arra kérik a rektorokat, hogy az intézményi nyelvi vizsgákon alkalmazzanak egységes követelményeket.
A nyelvoktatók - köztük az ELTE, a BME és a Szent István Egyetem tanárai - szerint a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) alkalmazása az egyetlen megoldás arra, hogy „a felsőfokú végzettség megszerzéséhez továbbra is objektív követelmények társuljanak”, „legalább azt biztosítja, hogy a nyelvvizsga-amnesztiával megszerzett és az államilag akkreditált nyelvvizsgával megszerezhető diplomák mögött álló valós nyelvtudás összevethető legyen”.
Az oktatási szakemberek szerint az egyetemet középfokú idegennyelv-tudás nélkül elvégzők 20-25 ezerre becsült számáért az egykori hallgatók mellett az egyetemek is felelősek. „A felsőoktatás elsődleges feladata már nem az idegen nyelvek megtanítása, hanem azok használatának elősegítése azáltal, hogy az oktatási programjuk természetes részének tekintik a tantárgyi szakismeretek, szakirodalom idegen nyelven is történő feldolgozását” - írják.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
