Több egyetem és főiskola engedélyezte az elmúlt egy évben a nyelvvizsga-amnesztiát: azok a hallgatók, akik azért nem vehették át diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát, 2016-ig belső, intézményi vizsgát is tehetnek. De mennyibe kerül a szóbeli és az írásbeli? Utánanéztünk.
A Nyíregyházi Főiskolán a diploma kiadásához komplex nyelvi vizsgát kell tenni, de azok is jól járnak, akik korábban írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgát szereztek - ezeket is beszámítják, ilyenkor csak a hiányzó vizsgarészt kell teljesíteni. A szóbeli vizsgáért 7000 forintot, az írásbeliért 9500 forintot kell fizetni, míg a komplex vizsga 16 500 forint.
A Károly Róbert Főiskolán is elfogadják a belső vizsgát, emellett online szintfelmérőt és tanfolyamokat is szerveznek - a gyöngyösi felsőoktatási intézményben 25 ezer forint a komplex nyelvi vizsga ára. A Dunaújvárosi Főiskolán is kedvező árú kurzusokon vehetnek részt a végzettek, ott a kérvényezés díja 10 ezer forint, a vizsgáé pedig 18 ezer forint.
A Szolnoki Főiskolán 9500 forintba, a Kecskeméti Főiskolán és a Miskolci Egyetemen 20 ezer forintba kerül, az Eötvös József Főiskolán pedig 22 500 forintot kell fizetni a vizsgáért, plusz 5 ezer forintot a regisztrációért és a szintfelmérésért.
A győri Széchenyi István Egyetemen angolból, franciából, olaszból, oroszból és spanyolból lehet vizsgát tenni, lovárira csak azok jelentkezhetnek, akik olyan szakra járnak, amelyen korábban is elfogadták a lovári nyelvvizsgát. Itt is beszámítják a korábbi szóbeli vagy írásbeli vizsgarészt. Az intézmény oldalán közzétett tájékoztató szerint a belső vizsga díja az ELTE ITK-s - Rigó utcai - középfokú komplex vizsga díjának hetvenöt százaléka, ez jelenleg 19 500 forint. Hol bólintottak rá a nyelvvizsga-amnesztiára? Az engedményt adó intézmények listáját itt találjátok, míg azoknak az egyetemeknek a listáját itt nézhetitek meg, amelyek maradtak a szigorúbb szabályoknál.
| Plusz költségek |
| Több felsőoktatási intézményben a más egyetemen, főiskolán szerzett nyelvi vizsgát is elfogadják, ezért azonban fizetni kell: van, ahol kétezer forintba, máshol akár tízezer forintba is kerülhet az eljárás. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
