A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ajánlása szerint a felsőoktatási intézményeknek nem szabad az új...
Bódis József, az MRK elnöke a testület hétfői ülése után azt mondta: az ajánlást komoly konszenzussal hagyták jóvá. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy bár nem törvényről van szó, az intézmények mégis betartják majd a most elfogadott ajánlást.
Az MRK elnöke kifejtette: az ajánlásban rögzítették, nem szabad úgy értelmezni az új szabályozást, hogy amnesztiában részesülhetnek a vizsgával nem rendelkező és emiatt oklevelet nem szerző hallgatók a követelmények alól.
Az alapképzésben és a klasszikus főiskolai képzésben külön nyelvvizsga-lehetőséget szerveznének a közös európai referenciakeret ajánlásai, előírásai alapján. Ez azt jelenti - magyarázta a rektor, hogy a középszint alá "nem lehet menni", és ahhoz, hogy a hallgatók ezt teljesíteni tudják, szükség van tanfolyamok szervezésére. A kellő források szerinte a Diákhitel2-n keresztül teremthetők meg.
Bódis József azt mondta, elképzelhető, hogy szükség lesz törvénymódosításra is, mert diákhitel akkor vehető igénybe, ha valakinek hallgatói jogviszonya van, és ezen hallgatók felkészítése részképzés keretében történhetne meg. A szükséges változtatások elől az ülésen jelenlévő Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár nem zárkózott el - jelezte.
A mesterképzésben és az osztatlan képzésben semmilyen változtatást nem akarnak, továbbra is a meglévő követelményeket szeretnék érvényesíteni - fűzte hozzá. Az ülésen szó volt a szaktárca és a rektori konferencia között tervezett stratégiai megállapodásról is. Az MRK elnökének közlése szerint ez elsősorban a felsőoktatás szabályozását, az új finanszírozást és egyéb stratégiai kérdéseket érintene.
A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
