A mester- és osztatlan szakokon maradnak az eddigi nyelvvizsga-követelmények, az alap- és a hagyományos főiskolai...
A mester- és osztatlan szakokon maradnak az eddigi nyelvvizsga-követelmények, az alap- és a hagyományos főiskolai képzéseken pedig valószínűleg csak a középfokú, vagyis B2-es szintű nyelvi vizsgát fogadja majd el a Debreceni Egyetem a végzős hallgatóktól – olvasható az intézmény honlapján közzétett rektori közleményben.
Végleges döntést még nem hozott a szenátus, de Fábián István rektor úgy nyilatkozott, a nyelvi vizsga teljesítéséhez az egyetem segítséget ad majd. „Most felmérjük az igényeket, és annak megfelelően szervezünk több nyelven vizsgalehetőségeket azoknak a hallgatóknak, akik sikeresen záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat” – mondta. Hogyan döntött a többi egyetem és főiskola? Itt találjátok a legfrissebb információkat.
| Több ezren kerültek bajba a nyelvvizsga miatt |
| A Debreceni Egyetem tanulmányi hivatalaiban több ezer volt hallgató diplomája porosodik, a legtöbben – 893-an – az egészségtudományi karon várnak az oklevelükre. |
Nem a Debreceni Egyetem az első, amely nemet mond az országgyűlés által decemberben megszavazott hároméves, 2013-tól 2016-ig tartó nyelvvizsga-amnesztiára. Az eredeti elképzelés szerint azok a hallgatók, akiknek nincs nyelvvizsgájuk, ezért eddig nem vehették át a diplomájukat, egy belső nyelvi vizsga után megkaphatnák az oklevelüket.
A pontos szabályokról az intézmények szenátusa dönt, a helyzet azonban egyelőre nem rózsás: a mesterszakosoknak biztosan nem adják meg az engedményt, és van, ahol az alapszakosok esetében is ragaszkodnak az államilag elismert nyelvvizsgákhoz. Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat a nyelvvizsga-amnesztiáról.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
