A mester- és osztatlan szakokon maradnak az eddigi nyelvvizsga-követelmények, az alap- és a hagyományos főiskolai...
A mester- és osztatlan szakokon maradnak az eddigi nyelvvizsga-követelmények, az alap- és a hagyományos főiskolai képzéseken pedig valószínűleg csak a középfokú, vagyis B2-es szintű nyelvi vizsgát fogadja majd el a Debreceni Egyetem a végzős hallgatóktól – olvasható az intézmény honlapján közzétett rektori közleményben.
Végleges döntést még nem hozott a szenátus, de Fábián István rektor úgy nyilatkozott, a nyelvi vizsga teljesítéséhez az egyetem segítséget ad majd. „Most felmérjük az igényeket, és annak megfelelően szervezünk több nyelven vizsgalehetőségeket azoknak a hallgatóknak, akik sikeresen záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat” – mondta. Hogyan döntött a többi egyetem és főiskola? Itt találjátok a legfrissebb információkat.
| Több ezren kerültek bajba a nyelvvizsga miatt |
| A Debreceni Egyetem tanulmányi hivatalaiban több ezer volt hallgató diplomája porosodik, a legtöbben – 893-an – az egészségtudományi karon várnak az oklevelükre. |
Nem a Debreceni Egyetem az első, amely nemet mond az országgyűlés által decemberben megszavazott hároméves, 2013-tól 2016-ig tartó nyelvvizsga-amnesztiára. Az eredeti elképzelés szerint azok a hallgatók, akiknek nincs nyelvvizsgájuk, ezért eddig nem vehették át a diplomájukat, egy belső nyelvi vizsga után megkaphatnák az oklevelüket.
A pontos szabályokról az intézmények szenátusa dönt, a helyzet azonban egyelőre nem rózsás: a mesterszakosoknak biztosan nem adják meg az engedményt, és van, ahol az alapszakosok esetében is ragaszkodnak az államilag elismert nyelvvizsgákhoz. Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat a nyelvvizsga-amnesztiáról.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
