Alig beszélnek idegen nyelveket a brit diákok egy friss felmérés szerint - írja a Telegraph.
Alig beszélnek idegen nyelveket a brit diákok egy friss felmérés szerint - írja a Telegraph. A kutatók tizennégy országban mérték fel, milyen szinten beszélik az első idegen nyelvet a tizenéves diákok: Nagy-Britanniában a francia nyelvi készségeket vizsgálták, több mint 1400 tanuló részvételével.
A felmérésből kiderült: tízből kilenc diák csak a legalapvetőbb kifejezéseket és szavakat érti. A tanulók mindössze 11 százaléka tud írni francia nyelven, szövegértésből pedig csak 9,2 százalékuk került a legmagasabb kategóriába - mindkét feladatból a brit diákok teljesítettek a legrosszabbul. A legjobb eredményt a svéd, a máltai és a holland tanulók érték el.
Nagy-Britanniában 2014-től már hétéves kortól kötelező lesz az iskolai nyelvoktatás. Jelenleg tízből három iskolában nem biztosítanak rendszeres nyelvórákat a diákoknak.
2012-ben tízből mindössze négy brit diák tett nyelvi érettségit: 2003 óta a francia nyelvből érettségizők száma 304 500-ról 135 400-ra, a németből vizsgázóké pedig 120 700-ről 54 600-ra csökkent.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
