Meddig és milyen feltételekkel járhattok a tanfolyamokra, amelyekkel megszerezhetitek a diplomához szükséges nyelvvizsgát? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Most fogok záróvizsgázni, de a nyelvvizsgám, ami a diploma kiadásához kéne, még nincs meg, Én is jelentkezhetek a diplomamentő programra?
Igen, a programot ugyanis meghosszabbították: 2015. december 31-ig jelentkezhettek, és 2016. december 31-ig kell saját költségeteken megszereznetek a középfokú (B2-es szintű), komplex nyelvvizsgát. Ha ez nem sikerül, a képzési díj felét vissza kell fizetnetek.
A programra olyan végzett hallgatók jelentkezhetnek, akik sikeres államvizsgát tettek, a nyelvvizsga hiánya miatt azonban nem vehetik át az oklevelüket. További feltétel, hogy ne álljanak hallgatói jogviszonyban egyetlen felsőoktatási intézménnyel sem.
Az eddigiekkel ellentétben 120 és 180 órás képzésekre már nem lehet jelentkezni: 240 és 360 órás tanfolyamok indulnak, heti 6-20 tanórával kell számolnotok. Így már az is bekerülhet, akinek az alapfoknál valamivel rosszabb a nyelvtudása, nulla előzetes tudással viszont nem lehet jelentkezni, a jelentkezést követően ugyanis szintfelmérőt kell írnotok.
Az aktuális nyelvtanfolyamokat az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) oldalán nézhetitek meg, a regisztráció és a szükséges dokumentumok feltöltése után a Képzéskereső menüpontban.
A pályázati felhívást itt olvashatjátok, a diplomamentő programról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok. Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgatípusokért 2015-ben? Itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
