Nem feltétel a jelentkezéshez.
Legalább B2-es nyelvtudás igen, ennek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való igazolása azonban nem szükséges ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen - ilyen akkreditált pedagógus-továbbképzést találtunk az interneten.
A képzés honlapján azt írják, 69 ezer forintért cserébe a jelentkezők egy 4 hetes, 30 órás képzésen vehetnek részt. Ebből 2 hét maga a képzés, 2 hét pedig a vizsgára készülés.
A tanfolyamra bárki jelentkezhet, aki
elmúlt 18 éves, rendelkezik legalább érettségi vizsgával, beszél valamely idegen nyelvet legalább B2 szinten (nem kérünk papírt róla), vagy magyar mint idegen nyelvet szeretne tanítani, valamint kedvet és elhivatottságot érez más emberekkel való foglalkozásra, hogy segítsen nekik céljaik megvalósításában.
Hogy felmérik-e valahogyan a jelentkezők nyelvtudását, arról nem írnak, a tanúsítvány megszerzéséhez azonban a képzésen résztvevőknek vizsgázniuk kell - amennyiben úgy döntenek. Ezzel kapcsolatban a honlapon ugyanis az szerepel, hogy a vizsga választható opció, nem kötelező; "ám a tanúsítvány kiállításának feltétele."
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
