Nem feltétel a jelentkezéshez.
Legalább B2-es nyelvtudás igen, ennek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való igazolása azonban nem szükséges ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen - ilyen akkreditált pedagógus-továbbképzést találtunk az interneten.
A képzés honlapján azt írják, 69 ezer forintért cserébe a jelentkezők egy 4 hetes, 30 órás képzésen vehetnek részt. Ebből 2 hét maga a képzés, 2 hét pedig a vizsgára készülés.
A tanfolyamra bárki jelentkezhet, aki
elmúlt 18 éves, rendelkezik legalább érettségi vizsgával, beszél valamely idegen nyelvet legalább B2 szinten (nem kérünk papírt róla), vagy magyar mint idegen nyelvet szeretne tanítani, valamint kedvet és elhivatottságot érez más emberekkel való foglalkozásra, hogy segítsen nekik céljaik megvalósításában.
Hogy felmérik-e valahogyan a jelentkezők nyelvtudását, arról nem írnak, a tanúsítvány megszerzéséhez azonban a képzésen résztvevőknek vizsgázniuk kell - amennyiben úgy döntenek. Ezzel kapcsolatban a honlapon ugyanis az szerepel, hogy a vizsga választható opció, nem kötelező; "ám a tanúsítvány kiállításának feltétele."
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
