Az applikációt eddig több mint 80 országban töltötték le világszerte.
Eredetileg csak az országon belülre tervezték, de mára már túl nőtt rajta annak a 7 luxemburgi középiskolás diáknak a Letzlearn nevű alkalmazása, ami segítené az ország hivatalos nyelvének elsajátításában a fiatalokat – írja a Luxembourg Times.
A projekt alapvetően a Jonk Entrepreneuren Luxembourg nevű programnak köszönhetően jött létre, ami nagyon hasonló a hazai HSUP-hez (Hungarian Stratup University Program), ahol a fiatalok megmérettethetik magukat a startupok világában és ha jó a vállalkozás ötlete, akkor annak a megvalósításában is segítik a résztvevőket.
Vetélytársat kap a Duolingo, hamarosan a Google Fordítón is lehet majd nyelveket tanulni
De miért akarják a luxemburgi diákok népszerűsíteni, illetve a luxemburgi nyelv tanulására buzdítani a lakosokat? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.
A luxemburgi csak az egyik hivatalos nyelve az országnak. Zömében a lakók németül, illetve franciául kommunikálnak egymással. Luxemburgiul csak általános iskolában tanulnak a gyerekek, után a nyelv szép lassan kikopik, mivel az oktatásban használt nyelv is átvált a franciára, illetve a németre.
Az is közrejátszik a nyelv kikopásában, hogy Luxemburg lakosságának a fele külföldi.
A luxemburgi Athenée középiskola diákjai ebből kifolyólag fejlesztette ki a Duolingo nyelvtanul applikáció mintájára a sajátjukat, amely csak a luxemburgi nyelv gyakorlására és tanulására alkalmas. Mindezt játékos közegbe helyezve, akár a teljesen nulláról kezdve is segítenek a tanulásban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
