Az Oktatási Hivatal 2021-ben is felmérte a hatodikos és a nyolcadikos általános iskolások nyelvtudását. Az eredményekből kiderül: még mindig főleg a nyugati országrészben és a kisebb településeken tanulnak németet első idegen nyelvként, az angol viszont egyre nagyobb teret hódít.
A hatodikosok egy A1-es, vagyis kezdő szintű, az olvasott és a hallott szöveg értését mérő feladatokat kaptak, a nyolcadikosoknak pedig egy kicsit magasabb szintű, A2-es feladatlapot kellett kitölteniük.
Bár az angolt tanulók aránya az előző évekhez képest nőtt - a diákok háromnegyede ebből vizsgázott -, a dunántúli megyékben még mindig magasabb a németet tanulók aránya, mint az országos átlag. Ennek oka az osztrák határ közelsége lehet, de egyébként is jellemző a községi iskolákra a németoktatás.
| Nyelvvizsgát választanátok? Nyelvtanfolyamot kerestek? |
Hogy könnyebb legyen választani, a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is.  Utánajártunk, milyenek a nyelvi előkészítős vagy két tannyelvű iskolák, mennyit ér a felvételin a nyelvvizsga, mennyi idő alatt eljutni a nulláról a B2-es szintre, és milyen idegen nyelvű szakok közül válogathatnak azok, akik itthon szereznének diplomát, de nem magyar nyelvű képzésen. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt rendeljétek meg itt, kedvezményes áron. |
Budapesten, valamint a dél-dunántúli és az észak-alföldi településeken érték el a legjobb eredményeket a diákok, míg a nyugat-dunántúli megyék teljesítettek a leggyengébben - derül ki az Oktatási Hivatal kutatási összefoglalójából.
Országos szinten viszont javultak az eredmények. Mindkét évfolyamon sokan értek el maximális vagy ahhoz közeli pontszámot angolból, míg a németet tanulóknál gyakoribb volt a 60-45%-os teljesítmény, de a korábbi évek eredményeihez képest ez is javulást mutat. A németteszten nagyjából ugyanolyan lett az átlagpontszám, mint az előző felmérésen, míg az angolosoknak a hallott szöveg értését mérő rész jobban sikerült a korábbiaknál.
A felmérésben az iskolák 28 százaléka ért el kiemelkedően jó eredményt, 15 százalékuk gyengén, 57 százalékban pedig közepesen teljesítettek a diákok.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
