Ha idegen nyelvű szakon tanulnátok, a legtöbb esetben plusz kiadással kell számolnotok. Ez az idegennyelvi hozzájárulás, amelyet akkor is fizetnetek kell, ha állami ösztöndíjasként tanultok szeptembertől. Mutatjuk a részleteket.
Kinek kell idegennyelvi hozzájárulást fizetni?
Idegen nyelvi hozzájárulással azoknak a hallgatóknak kell kalkulálniuk, akik egy magyar nyelvű képzés helyett angol, német vagy francia nyelvű szakot jelöltek meg - például angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment, német nyelvű kereskedelem és marketing szakra felvételiznek (fontos: a nyelvi szakokra, például az anglisztikára, a germanisztikára stb. ez természetesen nem vonatkozik).
Az ilyen szakon tanulók idegen nyelven tanulnak és vizsgáznak - ez persze jelentős költséget jelent, amelyet a felsőoktatási intézmények a "többletszolgáltatási díjból", azaz az idegen nyelvi hozzájárulásból fedeznek. A legtöbb egyetem a gazdasági, informatikai vagy társadalomtudományi képzésein határoz meg idegen nyelvi hozzájárulást, és ez az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatókra egyaránt vonatkozik.
Mekkora összegről van szó?
A felvi.hu-n a szakok meghirdetéseinél ellenőrizhetitek, kell-e fizetnetek idegen nyelvi hozzájárulást, és amennyiben igen, a díj pontos összegét is itt találjátok. Egyetemenként különbözik, kérnek-e idegennyelvi hozzájárulást, és ha igen, mekkora összegre számíthattok.
A Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karán például valamennyi idegen nyelvű képzésén félévente 110 ezer forintot kell fizetni idegennyelvi hozzájárulásként, míg a Budapesti Gazdasági Egyetem angol vagy francia nyelvű nemetközi gazdálkodás képzésén ugyanez a díj félévente 170 ezer forint.
A Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű nemzetközi tanulmányok vagy pszichológia képzésén félévente 100 ezer forintot kell fizetni, míg a Semmelweis Egyetem egészségturizmus-szervező szakán félévente 160 ezer forint az idegennyelvi hozzájárulás. A Budapesti Corvinus Egyetemen ösztöndíjas hallgatóinak ugyanakkor 2021 szeptemberétől nem kell idegennyelvi hozzájárulást fizetniük, a Corvinus Ösztöndíj fedezi annak díját.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
