Egy friss tanulmány szerint az agyba vezetett áram könnyíti a nyelvtanulást, gyorsabban és gördülékenyebben megy.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint jelentős sikereket lehet elérni a tanulásban egy fülhallgatóhoz hasonlító apró szerkezettel, amely gyenge elektromos impulzusokkal ingerli a bolygóideget – olvasható a Qubit oldalán.
Az eljárás fájdalommentes, elvileg észre sem lehet venni az impulzusokat és a kutatók szerint azok, akiken kipróbálták a stimulációt, 13 százalékkal jobban teljesítettek a nyelvtanulásban. Voltak akik, egyes mandarin szavakat pedig kétszer olyan gyorsan voltak képesek megtanulni, mint a stimuláció nélkül. A kísérletben azt vizsgálták, hogy kínaiul nem beszélő amerikaiak milyen gyorsan és mekkora sikerrel képesek megtanulni mandarinul. Azért ezt a mandarint választották, mert ezt a nyelvet tartják az egyik legnehezebbnek az angol anyanyelvűek számára.
A mandarin ráadásul tonális nyelv, vagyis a jelentés alakulásában szerepet játszik az egyes hangok hangmagassága is. Ezekről a nyelvekről korábban már kiderült, hogy beszélőik között magasabb arányban találhatóak olyanok, akik rendelkeznek abszolút hallással. A kísérletben résztvevők az impulzusok után könnyebben meg tudták különböztetni a különböző jelentésű és hangmagasságú szavakat, a hatás pedig maradandónak bizonyult. Később is sikeresebben értették meg a mandarin szavakat, mint az a csoport, akik stimuláció nélkül tanultak.
Fernando llanos, a Pittsburghi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eljárást a jövőben a nyelvtanuláson kívül más területeken is hasznosíthatják majd. Az új módszer viszonylag olcsó és a kutatók szerint teljesen biztonságos.
Egészen Marokkóig utazott egy amerikai diák palackpostája
6500 km utazás után ért partot az a palackposta, amit egy amerikai iskolás lány tavaly indított útjára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
