Ősszel tervezitek a nyelvvizsgát? Akkor ezekre a kérdésekre érdemes tudni a választ. Kik és milyen feltételekkel kaphatják vissza a sikeres komplex nyelvvizsgájuk díját?
Kik kaphatják vissza a nyelvvizsgák díját?
A szabály a 2018. január elseje után letett vizsgákról szól – vagyis a vizsga, nem pedig a bizonyítvány kiállításának dátumát veszik figyelembe. Azok kaphatják vissza a 2018. január 1-je után megszerzett nyelvvizsga díját, akik most először szóbeliztek-írásbeliztek sikeresen.
Hogyan kell visszaigényelni a nyelvvizsga árát?
A nyelvvizsga árát az első sikeres komplex nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számított egy éven belül igényelhetitek vissza. Egyesíthető részvizsgák esetén a második sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számít az egy éves határidő. Ha az érettségitek árát szeretnétek visszaigényelni, akkor a bizonyítvány kiállításától, illetve ha honosítható határozat szükséges, akkor annak a közlésétől számít az egy év.
Itt a teljes lista: ezekben a nyelvvizsgaközpontokban tehettek egy- vagy kétnyelvű vizsgát
Nyelvvizsgára készültök, de még nem választottátok ki, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennétek? Mutatjuk, mi a különbség a két vizsga között, és hol választhattok vizsgaközpontot.
A támogatás iránti igényeteket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell jeleznetek. Ezt postai úton vagy elektronikusan is megtehetitek. A kérelemhez mellékelnetek kell a nyelvvizsga díjának a megfizetését igazoló, a neveteket is tartalmazó számlák másolatát. Ha nincs már meg a számla, akkor nyelvvizsga esetén fel kell keresnetek a nyelvvizsgaközpontot, a honosítási eljárási díj, vagy az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgadíj megfizetésének igazolására pedig az Oktatási Hivatalt, hogy igazolja a jogosultságotokat.
Milyen nyelvekre lehet kérni a támogatást?
Támogatott nyelvek közé tartozik az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani/lovári, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn, valamint a magyar, ha a vizsgázó nem magyar állampolgárságú.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
