Az előző tanév végén 38 ezren vették át felsőfokú oklevelüket, majdnem hatezren nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták meg diplomájukat, ez azonban 3 százalékos javulás - írja pénteki kiadásában a Világgazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.
Az idei tanévről azt írják: 16 ezerrel kevesebben vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző nappali képzésein, ez egy év alatt 0,8 százalékos csökkenés.
A középszintű oktatásban még mindig a gimnáziumok a legnépszerűbbek, utánuk a szakgimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák következnek.
A még zajló tanévben a középfokú oktatási intézményekben 43,8 ezer pedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a gimnáziumokban eléri a tízet, miközben ez a szám a szakiskolákban és a készségfejlesztő iskolákban 4,8-ról 4,6-ra, a szakközépiskolákban 12,1-ről 11,3-ra, a szakgimnáziumokban pedig 8,8-ról 8,7-re csökkent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
