Ősztől már nyelvtanuláshoz is igényelhetnek diákhitelt azok a hallgatók, akik a hiányzó nyelvtudás miatt még nem kapták meg a diplomájukat.
A rendelet 2019. október 1-jén lép hatályba, és a hitelt az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező vagy a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató, valamint a felsőoktatási intézményben záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában oklevéllel nem rendelkező hallgató veheti majd igénybe - az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
A nyelvtanulási hallgatói hitel legmagasabb összege 500 ezer forint lesz, ami egy összegben vehető igénybe. A hitel kamata pedig 2021. december 31-éig megegyezik a szabad felhasználású hallgatói hitelre meghatározott kamattal.
Aki legalább B2 szintű (középfokú), komplex nyelvvizsgát szerez, teljes állami kamattámogatást kap.
A nyelvtanulási hallgatói hitel törlesztését a felvételét követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni, havi egyenlő részletekben. A törlesztés időtartamát a hitelszerződés megkötésekor választhatják majd meg a diákok években úgy, hogy ezen időtartam legalább 1 év, és legfeljebb 5 év lehet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
