Újranyitják az egyetemek nyelvvizsgaközpontjait?

Az egyetemeken belüli vizsgáztatással orvosolná a súlyos nyelvvizsgahiányt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium - írja pénteki számában a Magyar Nemzet.

  • Eduline
A lapnak nyilatkozó Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár szerint újra kellene nyitni a korábban pénzhiány miatt bezárt nyelvi lektorátusokat.

A különböző, piaci alapon működő nyelvvizsgaközpontokkal a hallgatóknek nincs közvetlen kapcsolata, és nem mindig ismerik az ottani bizottság követelményeit, ezért könnyen kudarc érheti őket - mondta Dux László a lapnak. Hozzátette: egyértelműen az lenne a megoldás, ha minél több felsőoktatási intézmény törekedne arra, hogy a diákok belső, az egyetemen tett nyelvvizsgával kiválthassák a papírt. Ezzel a bizonyítvány megszerzése is olcsóbb lehetne.

A lektorátusok újraindításához Dux László szerint is pluszforrás kell, a beruházás azonban megérné, mert növelné az intézmény népszerűségét - írja a Magyar Nemzet.

shutterstock

 

mti
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.