Vezetés módszertan tankönyv vázlat - itt készült: Mérlegképes Könyvelői tanfolyam - terjedelem: 38 oldal
részlet:
III. PROBLÉMA MEGOLDÁS, DÖNTÉSHOZATAL
Döntéselméleti alapok: A döntés erőforrása az információ, ettől függ a döntés bizonytalansága.
3.1. Probléma megoldás folyamata, módszere• Probléma keletkezése: jelenlegi és a vágyott állapot között van a probléma Jelenlegi állapotnak két része van: tényállapot és észlelt állapot. Észlelt állapot bekövetkezése az, ami a problémát előidézi. Probléma: az a helyzet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. • Probléma megoldása: cél: észlelt és a kívánatos állapot fedésbe hozása. Jelenlegi állapotból valahogy el kellene jutni a kívánt állapotba. Lehetséges változatok: a.) elérjük célunk, b.) lemondunk a célról, c.) módosítjuk mindkét állapotot Probléma megoldás fázisai: (statikus) 1.) Probléma felismerése, azonosítása2.) Probléma elemzése3.) Alternatívák felállítása4.) Egyik alternatíva választása5.) Választott alternatíva megvalósítása6.) Visszacsatolás• Döntés: alternatívák közötti választás, - döntés előkészítése: probléma felismerése, elemzése, alternatívák felállítása, értékelése, és meghatározása. - döntés: alternatívák közötti választás - végrehajtás: választott alternatíva megvalósítása - ellenőrzés: visszacsatolás 3.2.Vezetői döntések tipusai - feladat jellegéből adódóan: programozott és nem programozott; - időtartam szerint: hosszú, közép és rövid vagy más szóval stratégiai és taktikai - döntéshozatal módja szerint: egyéni és csoportos.1. A vezetői döntéshozatal összetevői: a.) döntéshozatal racionális oldala: rögzíteni a döntés várható eredményeire vonatkozó kritériumokat, ezeket rangsorolni, súlyozni a relatív fontosság alapján, tényadatokat gyűjtünk, megvalósítunk, értékelünk. A kritériumoknak legjobban megfelelő alternatívát kell választani (közgazdasági ember) A legjobb döntés korlátozott ismereteken alapul. b.) döntéshozatal személyes, érzelmi oldala: minden döntésben vannak érzelmi motívumok. Menedzser lecsap egy hangsúlyra, amitől nem tud szabadulni, vonzódik a botrányhoz, morális csatorna, romantikus történetek c.) kielégítő döntéshozatal: (Simon): korlátozott racionalitás elve: adminisztratív ember modellje: az ember egyszerűsít, nem tudunk optimalizálni, egyéni elvárási szintjeink föl és lemozognak egy megfelelő megoldást, találunk egy olyan alternatívát, ami a minimális követelményeknek megfelel. 2. A döntéshozatal csapdái: - élethalál döntések; - krízis szituációk teremtése, - a konzultáció hiánya; - a hibák el nem ismerése; - félelem a következményektől, - korábbi tapasztalatok hiánya nem használata; - tényállapotok ismerete vagy nem ismerete; - ígéretek, amelyeket nem tudunk teljesíteni.letöltésAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
