Négy tudományos tény, amit biztosan nem tudtatok

pixabay.com

Bár minden gyerek sárga ceruzával rajzolja le, az az igazság, hogy a Nap nem sárgán világít.

A Stanford Egyetem tudósai ezt azzal magyarázzák, hogy bár a közvélekedés szerint a Nap sárga, esetleg narancs vagy vörös, a valóságban az összes létező színt egyszerre bocsátja ki, amit - ha figyeltetek fizika órán, tudjátok - a szemetek fehérnek lát. Az űrben készült képeken ez sokkal egyértelműbben látszik, mint a Földről.

Ha valami váratlan okból kifolyólag a világűrben ragadnátok, ne aggódjatok, hamarabb fulladtok meg, mint hogy megfagynátok vagy szétrobbannátok.

A NASA asztrofizikusai szerint körülbelül 30 másodpercet tölthettek a légüres térben anélkül, hogy maradandó sérülést szenvednétek. Az tény, hogy mind a hőmérséklettel és a nyomással problémáink lennének kint az űrben, de a tudósok megnyugtatnak, mert sem felrobbanni, sem megfagyni nem lehet. Ettől függetlenül a végeredmény továbbra sem lesz szép.

Bármennyire is elterjedt nézet, a kínai nagy fal egyáltalán nem látható a világűrből, sajnáljuk.

Tény, hogy a tizennegyedik-tizenhetedik században épült, több mint 21 ezer kilométer hosszú építményben hatalmas munka van, és a földi perspektívából hatalmas, a világűrből azonban egyáltalán nem látszik. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy semmilyen más emberalkotta tárgy nem látható az űrből. Cserébe viszont az Ausztrália partjainál húzódó Nagy-korallzátony bizony odafentről is megcsodálható,

A Föld körül összesen 8000 emberalkotta tárgyat állítottak pályára, ebből 2500 működő vagy már "kiselejtezett" műhold. Ezek legnagyobbika egy focipályával megegyező méretű űrállomás.

A Nemzetközi Űrállomás - amely nem csak az űrkutatás valaha volt legnagyobb eszköze, de a legdrágább is - körülbelül akkora, mint egy focipálya. Az 1998-ban pályára állított űrállomás 420 ezer kilogrammot nyom, egészen pontosan 108,8 méter hosszú, az áramellátásához pedig több mint 12 kilométernyi kábelre volt szükség a megépítésekor. Ezzel a Nemzetközi Űrállomás négyszer akkora, mint az orosz Mir, és ötször akkora, mint az amerikai Skylab.