Diákok ezreit éri meglepetés: van, ahol kéthetes lesz a téli szünet

Több ezer diákot ért kellemes meglepetés: számos iskolában meghosszabbítják a téli szünetet néhány nappal, így az január első hetében is tart.

  • Eduline
Shutterstock

A 2017/2018-as tanév rendje szerint a téli szünet 2017. december 27-től 2018. január 2-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap december 22. (péntek), a szünet után először január 3-án, vagyis kell iskolába menni.

Számos iskolában azonban úgy döntöttek, meghosszabbítják pár nappal a téli szünetet - van, ahol a január 3-i tanítási napot adták ki a diákoknak, de olyan középiskoláról is tudunk, ahol január első hetében egyáltalán nem tartanak órákat.

Erre lehetőségük van az iskoláknak, a  nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét, a  szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel.

Hivatalos: ilyen lesz a 2017/2018-as tanév, itt vannak a legfontosabb dátumok

Megjelent a 2017/2018-as tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben, vagyis már hivatalos, mikor kezdődik a tanév, mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet, és mikor tartják az érettségi vizsgákat. 180 tanítási nap vár a diákokra A 2017/2018-as tanév első tanítási napja 2017. szeptember 1.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.