Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay
„A magyar oktatástörténet egyik legnagyobb léptékű megújítását hajtjuk végre, melynek eredményeként esélyegyenlőséget teremtő, versenyképes tudást biztosító, magas színvonalú köznevelés jön létre, amelyben a felnövekvő nemzedékek valódi értékekkel, boldogulásukat segítő ismeretekkel gyarapodnak, a pedagógusok pedig az állam és a társadalom részéről egyaránt hivatásuk jelentőségéhez méltó elismerésben részesülnek” - ezzel a mondattal indul a szokásos tanévkezdő kiadvány, amely az aktuális változásokról, új jogszabályokról ad áttekintést (és amelyet minden évben a kormányzati oldalon tesznek közzé).
Az oktatási államtitkárság a pedagógusoknak címzett üzenetében az áll, „a most kezdődő és a következő tanév számos változást hoz a köznevelési rendszerben, amelyek sikerességéhez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok a változások iránt elkötelezettek legyenek. Kérem ezért a kedves kollégákat, hogy mindannyiunk – a diákok, a pedagógustársadalom és az egész ország – érdekében nézzenek bizakodóan a jövőbe és legjobb tudásuk szerint lássák el feladataikat, mert a közoktatási-köznevelési rendszer valódi megújítása az Önök hathatós közreműködésével valósítható meg”.
Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány
Már az apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán és a Jófogáson is egymást érik az iskolai álláshirdetések, sok tantestületből ugyanis még szeptember 1-jén is több pedagógus hiányzott. Van olyan budapesti általános iskola, ahol az első osztályosoknak a tanévnyitó előtt egy nappal még nem volt tanítójuk, máshol már meg sem lepődnek, ha egy kolléga bejelenti: más szakmában próbál szerencsét.
A biztonság kedvéért Németh Lászlótól is idéznek:
A nevelő lénye optimista. Ha nem hinné, hogy az emberek jobbá tehetők, a világ ésszel és renddel megszépíthető: nem is tanítana.
Azt írják, „visszatekintve az elmúlt évekre számos eredményt értünk el közösen”, az államtitkárság szerint ilyen például a köznevelési törvény elfogadása vagy a pedagógus-életpályamodell beindítása.
„De vajon elég lesz-e önmagában egy új előmeneteli rendszer – melyben sokan még mindig csak béremelést látnak – ahhoz, hogy helyreálljon a pedagógusok társadalmi megbecsültsége? Lesz-e valaki jobb pedagógus pusztán azáltal, hogy bevezetjük Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját vagy hogy megváltoznak a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésével kapcsolatos feladatok? Lehetséges-e – akár indirekt módon – egy jogszabállyal előírni valakinek a megbecsülését, tiszteletét? Nagy valószínűséggel mindhárom kérdésre nem a válasz” - írják.
Hozzátéve: „ahhoz, hogy a társadalom megbecsülését megszerezzük, elsősorban elkötelezettségre, motivációra és önbecsülésre van szükség, amit jogszabályok nem adhatnak, mint ahogy megbecsülést, tiszteletet sem írhatnak elő”, az államtitkárság szerint a jogszabályok miatt a pedagógusok nagyobb figyelmet fordíthatnak saját szakmai fejlődésükre.
Kellemetlen meglepetés érheti a tanárokat szeptemberben: nem mindenkinek emelkedik a bére
Hiába ígért 3,5 százalékos béremelést a tanároknak pedagógusnapi köszöntőjében Balog Zoltán erőforrásminiszter, egy jogszabálymódosítás miatt lesznek olyan pedagógusok, akiknek egy forinttal sem emelkedik majd a bérük szeptembertől. Sok pedagógust érhet kellemetlen meglepetés szeptembertől, nem mindenkinek emelkedik ugyanis a bére - hiába jelentette ki többször Palkovics László oktatási államtitkár és Balog Zoltán erőforrásminiszter, hogy szeptembertől újabb emelésre számíthatnak a tanárok, tanítók.
