Egyre kevesebb a tanár a középiskolákban

A felsőfokú képzéseknél a tavalyi 2,2 után a most záruló tanévben 1,6 százalékkal csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatók száma 3 százalékkal nőtt, a középiskolákban azonban nem csak a diákok, de a tanárok száma is csökkent, 2,3 százalékkal - írta a hétfői Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

  • MTI
hvg.hu

Egy tanárra a szakközépiskolákban a tavalyi 10,6 gyerek helyett már 12,1 tanuló jut. A mobilitás is középfokon válik jelentősé, a diákok 16,4 százaléka tanul lakóhelyétől eltérő megyében. A legnagyobb mozgás Pest megyében van, ahol a diákok több mint fele máshol, többségük Budapesten tanul.

Kisebb mértékben, mint korábban, de idén is csökkent a felsőoktatásban részt vevők száma, nappali képzésen számuk 1,6 százalékkal 202,3 ezerre mérséklődött - írta a lap.

Tényleg lasszóval kell fogni a tanárokat? Már most hirdetéseket adnak fel az iskolák

Még másfél hónap van hátra a 2017/2018-as tanévből, de sok iskola már most tanárokat, tanítókat és intézményvezetőt keres. A Pénzcentrum korábban azt írta, az állami iskolák mellett rengeteg alapítványi iskola keres tanítót és tanárt a 2018/2019-es tanévre. Utánajártunk, jelenleg hány álláshirdetést lehet találni a közszolgálati állásportálon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.