Mennyit keresnek a magyar pedagógusok a többi európai országban tanító kollégáikhoz képest?
Hét országban, köztük Magyarországon is kisebb a tanárok kezdő fizetése, mint a pedagógusbérek EU-s átlagának a fele - derül ki az Eurydice adataiból, amelyet a tanárok és iskolaigazgatók fizetését vizsgáló elemzésben hoztak nyilvánosságra.
Ahogy az ábrán is látszik, a legtöbb európai országban a kezdő és a legmagasabb fizetés közötti különbség jelentős. Az EU-ban átlagosan 57%-kal nagyobb az óvodapedagógusok legmagasabb fizetése, mint a pályakezdőké, az altalános iskolákban 62%-kal, a középiskolákban pedig 64-66%-kal magasabb a legtapasztaltabb, legmagasabb fokozatba sorolt pedagógusok fizetése, mint a kezdőké.
A kutatás szerint vannak olyan országok, ahol a tanárok körülbelül 15 év munkával érhetik el a jogszabály által meghatározott legmagasabb fizetést - ilyen például Dánia és az Egyesült Királyság. Ám vannak olyan országok is, ahol a tanárok 40 éves munkaviszony után is közel a kezdő fizetésüket nem sokkal meghaladó bérrel mennek haza hónapról hónapra, ilyen például Románia, Montenegró és Szerbia is.
Ahogy korábban megírtuk, nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.
Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében - azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét. Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára! A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
