Siralmas adatok: jóval az EU-s átlag alatt keresnek a magyar pedagógusok

Mennyit keresnek a magyar pedagógusok a többi európai országban tanító kollégáikhoz képest?

  • Eduline
MTI Fotó: Balázs Attila

Hét országban, köztük Magyarországon is kisebb a tanárok kezdő fizetése, mint a pedagógusbérek EU-s átlagának a fele - derül ki az Eurydice adataiból, amelyet a tanárok és iskolaigazgatók fizetését vizsgáló elemzésben hoztak nyilvánosságra.

EACEA

Ahogy az ábrán is látszik, a legtöbb európai országban a kezdő és a legmagasabb fizetés közötti különbség jelentős. Az EU-ban átlagosan 57%-kal nagyobb az óvodapedagógusok legmagasabb fizetése, mint a pályakezdőké, az altalános iskolákban 62%-kal, a középiskolákban pedig 64-66%-kal magasabb a legtapasztaltabb, legmagasabb fokozatba sorolt pedagógusok fizetése, mint a kezdőké.

A kutatás szerint vannak olyan országok, ahol a tanárok körülbelül 15 év munkával érhetik el a jogszabály által meghatározott legmagasabb fizetést - ilyen például Dánia és az Egyesült Királyság. Ám vannak olyan országok is, ahol a tanárok 40 éves munkaviszony után is közel a kezdő fizetésüket nem sokkal meghaladó bérrel mennek haza hónapról hónapra, ilyen például Románia, Montenegró és Szerbia is.

Ahogy korábban megírtuk, nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.

Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ

Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében - azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét. Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára! A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.