A pedagógusok többsége 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. Az előző tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy a tanárhiány évről évre növekszik: míg tavaly ilyenkor 1000–2000 között volt a betöltetlen pedagógusállások száma, ma ez kétezer fölött van.
„A számok önmagukért beszélnek, néhány éven belül mindenki tapasztalni fogja a tanárhiányt, mivel egyre kevesebb pedagógus lesz, aki tanítani tudja a gyerekeket” – magyarázza Szűcs. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pedagógusok legtöbbje 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. A tavalyi tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt.
Szűcs Tamás szerint éppen ezért ha a kormány nem igyekszik emelni a pedagógusok megbecsültségét és nem javítja a munkakörülményeiket, pár év múlva a tanárhiány olyan probléma lesz, amit már nem lehet kezelni.
Országos tanárhiány? A Klebelsberg Központ szerint nincs
Országosan nem jellemző a tanárhiány, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke, aki szerint az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt. Hajnal Gabriella a hivatalba lépése alkalmából tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a központ szeretné tovább mélyíteni és még szakmaibbá tenni a tankerületi igazgatókkal az elmúlt másfél évben kialakított partnerkapcsolatot.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
