A pedagógusok többsége 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. Az előző tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy a tanárhiány évről évre növekszik: míg tavaly ilyenkor 1000–2000 között volt a betöltetlen pedagógusállások száma, ma ez kétezer fölött van.
„A számok önmagukért beszélnek, néhány éven belül mindenki tapasztalni fogja a tanárhiányt, mivel egyre kevesebb pedagógus lesz, aki tanítani tudja a gyerekeket” – magyarázza Szűcs. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pedagógusok legtöbbje 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. A tavalyi tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt.
Szűcs Tamás szerint éppen ezért ha a kormány nem igyekszik emelni a pedagógusok megbecsültségét és nem javítja a munkakörülményeiket, pár év múlva a tanárhiány olyan probléma lesz, amit már nem lehet kezelni.
Országos tanárhiány? A Klebelsberg Központ szerint nincs
Országosan nem jellemző a tanárhiány, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke, aki szerint az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt. Hajnal Gabriella a hivatalba lépése alkalmából tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a központ szeretné tovább mélyíteni és még szakmaibbá tenni a tankerületi igazgatókkal az elmúlt másfél évben kialakított partnerkapcsolatot.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
