A pedagógusok többsége 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. Az előző tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy a tanárhiány évről évre növekszik: míg tavaly ilyenkor 1000–2000 között volt a betöltetlen pedagógusállások száma, ma ez kétezer fölött van.
„A számok önmagukért beszélnek, néhány éven belül mindenki tapasztalni fogja a tanárhiányt, mivel egyre kevesebb pedagógus lesz, aki tanítani tudja a gyerekeket” – magyarázza Szűcs. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pedagógusok legtöbbje 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. A tavalyi tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt.
Szűcs Tamás szerint éppen ezért ha a kormány nem igyekszik emelni a pedagógusok megbecsültségét és nem javítja a munkakörülményeiket, pár év múlva a tanárhiány olyan probléma lesz, amit már nem lehet kezelni.
Országos tanárhiány? A Klebelsberg Központ szerint nincs
Országosan nem jellemző a tanárhiány, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke, aki szerint az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt. Hajnal Gabriella a hivatalba lépése alkalmából tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a központ szeretné tovább mélyíteni és még szakmaibbá tenni a tankerületi igazgatókkal az elmúlt másfél évben kialakított partnerkapcsolatot.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
