A Nemzeti Pedagógus Kar számára kiemelt feladat az etikai kódex elfogadása, a tervezethez eddig mintegy harminc egyéni, tantestületi vélemény, észrevétel érkezett – mondta az NPK elnöke szerdán Egerben.
Horváth Péter az NPK kétnapos kihelyezett elnökségi ülését megelőző sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: október 4-éig lehet még véleményezni a dokumentumot. „Minden korrekt, építő javaslatot megfontolunk, és ha a küldöttek kétharmados többséggel elfogadják, be is építjük őket” – tette hozzá. Azt is mondta, hogy a kódex visszavonására vonatkozó javaslatokkal nem tudnak mit kezdeni. Kötelezővé teszik a tanároknak, hogy ne égjenek ki, miben járhatnak dolgozni és hogyan viselkedhetnek a magánéletükben
A kar elnöke szerint az elmúlt egy év bebizonyította, hogy az NPK léte jogos, az általa megfogalmazott vélemények egy része be is épült a jogszabályokba. „Ezzel sikerült picit jobbá tenni azt a környezetet, amelyben dolgoznunk kell” – fogalmazott. Megalakult a PÖCS, már egymást figyelik a tanárok
Horváth Péter úgy látja, hogy az NPK sikeresen közvetítette a szervezet tankönyvellátással kapcsolatos véleményét, az új érettségirendeletet, valamint a tanév rendjének módosítását érintő, továbbá a szakképzés átalakítására vonatkozó javaslatait is. Elképesztő a káosz a szakképzésben
A béreknél már nem voltak sikeresek
Ugyanakkor az elnök kevésbé sikeresnek értékelte a kar bérezéssel, a pedagógus-óraszám csökkentésével, illetve a nyugdíjas kollégák foglalkoztatásával összefüggő munkáját. Ezeket a kérdéseket továbbra is napirenden kívánják tartani – tette hozzá. Kemény tanév vár a tanárokra: minősítés, tanfelügyelet, fizetések
Közlése szerint az etikai kódex elfogadása mellett hasonlóan fontos a kilenc évfolyamos alapiskolai képzés kérdése, illetve ehhez kapcsolódóan a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Ezeken túl a szakképzés átalakításának, illetve a tankerületi rendszer működésének gyakorlati tapasztalatait is át szeretnék tekinteni a következő félévben. Elmondta, hogy az NPK kialakította működési modelljét, a törvény által előírt tizenhat tantárgyakhoz kötött tagozat közül tizenhárom alakult meg eddig, s a hiányzó három is feláll még októberben.
Kötelező lehetőség
Az NPK-tagság kötelező mivoltára vonatkozó kérdésre válaszolva Horváth Péter felidézte: az oktatásban több mint 170 szakmai szervezet tevékenykedett. Közülük bár nagyon sok jól működött, taglétszámukat tekintve nem biztos, hogy reprezentálni tudták az adott tantárgyat vagy a pedagógustársadalmat – vélekedett.
A kar elnöke szerint a kötelező NPK-tagság lehetőség is arra, hogy a pedagógus elmondhassa a véleményét. „Bennem nem merült fel a kötelezőség megszüntetése, igaz ez nem is az én feladatom, ezt a törvény írja elő” – tette hozzá.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
