"Vannak olyan intézményvezetők, akik úgy döntöttek, hogy élnek a lehetőséggel, és honorálni kívánják a többletmunkát" - mondta a pedagógusok komoly tiltakozást kiváltó differenciált béremeléséről Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke, aki szerint a szakszervezetek javaslatára tették differenciálhatóvá a béremelés utolsó lépcsőjét.
"Az intézményvezetők egy része él ezzel a lehetőséggel, egy másik részük nem (...) Vannak olyan intézményvezetők, akik úgy döntöttek, hogy élnek a lehetőséggel, és honorálni kívánják a többletmunkát. A tankerületi központok által fenntartott iskolákban jelentősen megemeltük a pótlékokra fordítható összeget. A pótlékok tekintetében sok helyen döntöttek úgy a nevelőtestülettel közösen az intézményvezetők, hogy már az idei tanévtől a teljesítmény alapján differenciálnak. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az ehhez szükséges forrás az idei és a jövő évi költségvetésben is rendelkezésre áll" - mondta Solti Péter a Magyar Időknek adott interjúban.
Ki mit kért?
A Klebelsberg Központ elnöke azt is elismételte, amit Palkovics László oktatási államtitkár már többször hangsúlyozott: hogy "a szakszervezetek javaslatára döntött úgy a kormány, hogy a szeptemberi béremelést differenciálhatóvá teszi". A szakszervezetek azonban - hangzott el többször az elmúlt hetekben - egyáltalán nem a tanári béremelés utolsó - már évekkel ezelőtt, minden pedagógus számára beígért - lépcsőjének differenciálását kérték.
Rossz hír a tanároknak: csak egy évre szól a fizetésemelés?
Semmi garancia nincs arra, hogy azok a tanárok, akiknek a bére októberben emelkedik, jövő szeptembertől is megkapják az emelt fizetést - írja a hvg.hu. Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, kellemetlen meglepetés érheti a pedagógusokat októberben, hiába ígért ugyanis 3,5 százalékos béremelést a tanároknak tavaszi, pedagógusnapi köszöntőjében Balog Zoltán erőforrásminiszter, egy jogszabálymódosítás miatt lesznek olyan pedagógusok, akiknek egy forinttal sem emelkedik majd a bérük.
Mint azt több szakszervezeti vezető elmondta az eduline-nak, azt kérték, hogy az állam biztosítson plusz forrás az igazán kiemelkedő teljesítményű pedagógusok munkájának honorálására, amolyan minőségi bérpótlékként. Nem pedig azt, hogy a béremelésből csípjenek le ilyen célra.
Solti szerint megoldották a tanárhiányt
Solti Péter arra a kérdésre, hogyan oldja meg a Klebelsberg Központ a tanárhiányt, úgy válaszolt, "a 2017/2018-as tanév elkezdődött, a tankerületi központok megoldották, hogy minden diák megkapja a szükséges szakos ellátást, a karbantartások pedig a nyáron megtörténtek. Ott, ahol valamelyik szakon tanárhiány volt, áttanítással, fizetett túlmunka elrendelésével lehet orvosolni a helyzetet addig, amíg nem sikerül betölteni az állásokat. Megvannak a szükséges oktatáspolitikai válaszok a problémára. Ilyen például a Klebelsberg képzési ösztöndíj program és a pedagógus-életpálya".
Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány
Már az apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán és a Jófogáson is egymást érik az iskolai álláshirdetések, sok tantestületből ugyanis még szeptember 1-jén is több pedagógus hiányzott. Van olyan budapesti általános iskola, ahol az első osztályosoknak a tanévnyitó előtt egy nappal még nem volt tanítójuk, máshol már meg sem lepődnek, ha egy kolléga bejelenti: más szakmában próbál szerencsét.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
