A tanárhiánnyal romlik az oktatás minősége, csökkennek a gyerekek lehetőségei és esélyei is. Többek között ezeket a követkeményeket tapasztalják a szülők, akik eddig részt vettek a Szülői Hang Közösség online kutatásában.
A Szülői Hang Közösség online felmérés indított a tanárhiánnyal és az oktatás minőségével kapcsolatban, aminek néhány részeredményét közölték 2200 válasz alapján.
A pedagógusok elismertségével kapcsolatban tízből kilenc szülő úgy látja, a tanárok nincsenek kellőképpen megbecsülve az anyagi helyzetüket illetőleg.
Az eredményekből az is látszik, hogy a tanárhiány megjelenésével drasztikusan csökken a tehetséggondozást biztosító foglalkozások száma, és ezzel együtt a gyerekek esélye arra, hogy képességeiket kibontakoztassák - írja a Szülői Hang Közösség. Hasonló helyzettel szembesültek a lemaradó tanulók támogatását illetőleg is. A tanárhiánnyal küzdő iskolák gyakrabban magukra hagyja a lemaradó tanulókat, így könnyen hozzászoknak a kudarcokhoz, életesélyeik romlanak - fogalmaznak.
Tanárhiány esetén pedig az iskola nem tud válogatni a pályázó pedagógusok között, és anélkül vesznek fel jelentkezőket, hogy meggyőződnének a tanári pályára való alkalmasságukról. A szülői visszajelzések azt mutatják, egyre növekszik azoknak a tanároknak az aránya, akiknek a munkájával elégedetlenek.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
