Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az "elhamarkodott, átláthatatlan, sok szempontból káros" oktatási reformok ellen tiltakoztak diákok és tanárok szombat délután. A demonstrálók azt skandálták: "az erkölcshöz nem kell csősz, Hoffmann Rózsa birkát főz".
Körülbelül négy-ötszázan tüntettek Budapesten a "hoffmanni közoktatás" és a kormány felsőoktatás-politikája ellen - a demonstráció a Szabadság téren kezdődött, a résztvevők onnan vonultak át a Szent István térre, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületéhez.
A demonstrációhoz csatlakozó szervezetek - többek között a Középiskolai Hálózat, a Hallgatói Hálózat, a Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület, a Történelemtanárok Egylete, valamint a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága - valódi és nyilvános szakmai konzultációt, előre kidolgozott, megalapozott reformokat, a forráskivonások megállítását, szabad tankönyvpiacot, szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, a közalkalmazottaknak és közszolgálati dolgozóknak 20 százalékos béremelést követeltek.
Boross Péterné, a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottság (KÖZDEMOSZ) képviselője a demonstráció elején azt mondta: a kormány nem becsüli meg a közalkalmazottak munkáját, de senkit ne tévesszen meg a tiltakozás résztvevőinek száma, ennél sokkal többen értenek egyet a tüntetőkkel, "ez csupán a félelem csendje". Hozzátette: kitartanak követelésük, a 20 százalékos béremelés mellett.

Gács Anna, az Oktatói Hálózat tagja a kormány felsőoktatás-politikájáról beszélt. Azt mondta, csatatérré vált az oktatás, a kormány "gyomorforgató" döntéseket hoz, az egyetemeket diplomagyárakká fokozzák le. Hozzátette: a kormány jelszava a "középszerűt a középosztálynak".
A Szent István téren Szántó Judit, a Hálózat a Tanszabadságért és a Hívatlanul csoport tagja mondott beszédet. Felhívta a figyelmet arra, mennyire különbözik a finn oktatási rendszer a Hoffmann Rózsa-féle oktatástól, nemcsak felépítésében, hanem eredményeiben is. Hozzátette: a kormány az iskoláktól elvette a helyi tanterveket, a tanárok többségétől a tanítás örömét, a szülőktől pedig azt a lehetőséget, hogy maguk dönthessék el, mikor viszik haza gyerekeiket az iskolából.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke arra szólította fel a tanárokat, hogy bojkottálják a pedagóguskar működését, amelynek szeptember óta mindannyian tagjai, "de erről semmiféle értesítést nem kaptak".
"A megtört gerincű szolgáló megtört gerincű alattvalót nevel" - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki szerint a kormány "szolgálóleánnyá degradálta a pedagógusokat". Tótfalusi Anna, a Hívatlanul csoport tagja beszédében azt emelte ki: a szülőkre tartozik, hogyan nevelik a gyerekeiket, az államnak nem ezzel kellene törődnie, hanem a zavartalan pedagógusi munkát kellene biztosítania.

A tüntetőket - akik "ha az iskola nem működik, semmi sem működik" és "itt hamarosan nemzeti pedagóguskar nyílik" feliratú transzparenseket tartottak, és azt skandálták, hogy "az erkölcshöz nem kell csősz, Hoffmann Rózsa birkát főz", valamint "miért nyilazunk mindig hátra, hol a tudás szabadsága" - rendőrök kísérték.
Hoffmann Rózsát is meghívták
A szervezők a demonstrációra meghívták Balog Zoltán erőforrás-minisztert, Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt és Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárt is.
Hoffmann Rózsa szombati sajtótájékoztatóján azonban azt mondta: a szervezők egyértelműen politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg. Két és fél hónap múlva országgyűlési választások lesznek, ilyenkor a politikai erők erőteljesen hallhatják a hangjukat - jegyezte meg, hozzátéve: megszokták, hogy a másik oldal eszköztárában az utcai tüntetések, a negatív állítások egyaránt jelen vannak.
"Ezt egy természetes jelenségnek fogom fel, (…) nem tulajdonítok neki túlságosan nagy fontosságot" - fogalmazott, hozzátéve: olyan világ nem volt és nem lesz, ahol száz százalékig mindig mindenki egyetért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).