Az ördög találmányának tartja a radírt a londoni Kings College vendégprofesszora, aki még az iskolából is kitiltatná.
A londoni Kings College vendégprofesszora, Guy Claxton heves vitát váltott ki Nagy-Britanniában, amikor ördögi találmánynak nevezte a radírt. Véleménye szerint a radírgumit ki kellene tiltani az iskolából. Az okot nem a radírozás során keletkező piszok vagy a heves radírozás során szétszakadt füzetlapok szolgáltatták, hanem a pszichológia – írta a Nyelv és Tudomány.
A hibajavító festéket azért vonták ki a forgalomból számos iskolában, mert a tanulók a felszálló, ártalmas gőzöket szagolgatták. A radírnak azonban ilyen egészségkárosító hatása eddig nem ismert, Claxton szerint a lelket károsítja a radírozás. Ha ugyanis a gyerekek az általuk vétett hibát rögtön eltüntethetik, nem tanulnak meg hibázni, illetve a hibáikért felelősséget vállalni. A felnőtt életben pedig erre nap mint nap szükség van.
Nem ilyen szigorú a radírozás kérdésében John Coe, az általános iskolai oktatásért felelős szervezet szóvivője. Véleménye szerint vannak esetek, amikor nem szabad engedni, hogy a gyerekek radírozzanak. Például szerinte egy számtanpélda megoldása során a számításokat nem lenne szabad kitörölni. Ezek ugyanis fontos információt szolgáltatnak a gyerek gondolkodásmódjáról mind a gyerek, mind a tanár számára. A gyerekek hibáiból és sikertelen próbálkozásaiból a tanár rengeteget tanulhat, teszi hozzá Coe.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
